darge naplója

Hiába, Ő csak Ő ...

2012-02-05T04:59:00.002+01:00

na most az van, hogy van Ő, már sok sok éve. Aztán tudod, hogy van olyan patak amibe nem kívánsz többször bele lépni, mert már sokszor olyan friss volt a vize, hogy beledermedt az egész tested. Szóval Ő olyan, akit tudatosan akként kezelsz, amiként egy barátot - ugyan kedves, de szimplán egy barátot. És ez így könnyű és látszólag működik...

Aztán mikor találkoztok akkor történik valami, ami ezt kisüti az agyadból és csak az marad, ami a jelen. Egy olyan élmény, ami mással sosem történik meg.

...

No hiszen. Nem tudom. Megtörténik a csoda. Van átrohanás. De mégis, nem tudatosul, mégis a konvenciók győznek.

- Ez nem mehet így tovább. Két lehetőség van.

Vagy szembenézünk a jelenséggel, vagy soha többet nem találkozunk.

Áh, miért ilyen nehéz!

rombolás

2012-01-19T09:34:00.001+01:00

"béna kacsa" - Uramisten mi van itt... ha tetszik, ha nem - a köztársasági elnökről beszél a munkahelyén... nem kocsmában a haveroknak. Minden ilyen megmozdulással magunkat minősítjük. Ez nem tűnik fel?! Az nem probléma, hogy az ország egyik legjelentősebb Egyetemének hitelességét kérdőjelezzük meg? Arról nem is beszélve, hogy akik elbírálták, még egy rakás ember dolgozatán szerepel a kézjegyük... sajtószabadság - HVG, mivan?! Az érvek pont annyira tényszerűtlenek, mint az ellenérvek. (de a magyar tudja (vagy csak hiszi), hogy csak úgy érvényelsülhet, ha lezúzza egy társát - szolidaritás csuhaj) Ebben az országban bárkiről leírhatnak bármit - és meg is teszik... Aztán Strasszburgban olyanok mondják meg a tutit, akiknek halvány lila gőze sincs a valóságról. Tárgyi tévedések tömkelege. XY mond valamit, aztán a szegény "megcenzorált" bérfirkász leír valami teljesen mást, amiből bummot remél. Aztán a bullshit terjed, tovább torzul... Aztán érdekfüggők kezében fegyverré válik - amiből parttalan vita keletkezik. És ez megy napról napra, hétről hétre, hónapról hónapra.

Érdekes volt tegnap azokat is hallani, akik mellettünk állnak, ja nem mellettünk, mert mi sem állunk magunk mellett. Szóval a mellett állnak, hogy nem kéne mindent szó nélkül lenyelni amit a nagytestvér mindnyájunk elé vet (eléjük, elénk - a másodhegedűsök elé). (stb. stb. mémek, kapu portálok, kamu híradók... stb, stb.)

- Nem tudom, de az jutott eszembe, a mocskolódás helyett inkább megfogadhatnánk egy demokratikusnak ítélt állam által kitermelt szállóigét: "Ne azt kérdezd, mit tehet érted a haza, hanem azt, hogy te mit tehetsz a hazáért".

... tényleg ez a legjobb, ami tőlünk telik?

Egy nem mindennapi csók

2011-12-29T14:57:00.004+01:00

Álmomban megcsókoltam.
Öleltem szorosan, simogattam.
Felébredtem, nyoma bennem -
álmomban megcsókoltam.

Mindenütt ott van.
Eszembe jut csókja íze,
gyönyörű pillanata. Keserédes -
mindenütt ott van.

Gondolataimban, emlékeimben.
Megtörtént, csak képzeletben.
Minek is hinni bármiben -
gondolataimban, emlékeimben.

2011.12.29.

Drupalaton 2011 Keszthely

2011-08-28T23:46:00.001+02:00

Most értem haza a Drupalaton 2011 Keszthely-nek keresztelt drupal közösségi találkozóról. Először voltam „aktív” résztvevője drupal tárgyú rendezvénynek. A létszám szerénységének köszönhetően az előadásokon tárgyaltak megértését aktív párbeszéd kísérhette.

Az első napon York és PP koprodukciójának lehettünk szemtanúi. A fejlesztéssel kapcsolatos területek hatékony gyakorlásának lehetőségeiről kaptunk jó betekintést, pró és kontra jelleggel.
A második napon a tervezési lehetőségek kerültek terítékre, a jelenlevők hasznos tapasztalatcseréjének kíséretében. A harmadik napon a projektmenedzsment, valamint a hibakövetési megoldásokkal ismerkedtünk meg, valamint a Git világába kalauzolt el minket York.

A rendezvény sikerességét igazolja, hogy habár a résztvevők összetétele igen színes volt - több területről tapasztaltabbak, valamint első oldalas felhasználók is részt vettek az előadásokon – az elégedettség egységes volt.

Egy kellemes hétvégét tölthettünk el Keszthelyen (Margit-sziget kávéház), kellemes borok (Csaba borozó), valamint a festői Balaton (Helikon strand) szomszédságában. Mindezek mellett hasznos és tanulságos ismeretekkel lettünk gazdagabbak.
Köszönet a szervezőknek!

szóhoz se jutok

2011-05-20T14:00:00.002+02:00

Tártva maradt a szám... Microsoft Outlook Web Access. :)

Egy nyávogás mind fölött

2011-05-20T09:03:00.003+02:00

Újabban - vagy nem is annyira újabban - vannak ezek a kézi csiszolók, amikről tudni kell, hogy egy kisgyerek is képes több kevesebb sikerrel megtisztítani vele az amúgy - a korábbi drótkefés paradigma szerint - neccesen rendbe tehető felületeket. Na az van, hogy az utcában vagy egy lakótárs, vagy valami ilyesmi és szerintem Ő vadássz a felületeket. Gondolom karácsonyra kaphatta a masinát, mert bőszen políroz, csiszol, meg mindenféle dolog, amit ilyen jó kis magas nyávogó hang kíséretében lehet végezni. Ha másnapos lennék, nagyon tudna zavarni.
Na de vissza dolgozni - vicces helyzet 3 különböző feladat, 3 különböző, de szoros határidő. A minap lementem a kert végébe - 150es telekről van szó - és határozottan szívdobogás jött rám, mondhatni elfáradtam. A héten a foci is, squash is leves ... a pénz miatt.

ha elhallgatnám nem is én lennék

2011-02-16T16:34:00.003+01:00

Valóság. Az a téma, amihez visszakanyarodom folyton. Boldogság - vele is szemezgettem már jó néhányszor. Egy nagy vízzel teli lavórban lubickolunk és nincs semmi konkrét cél, csak a jelen. Így valóban - ha lehet valaminek értelme - az feltétlen az, ami épen van. Bármit is tennék - magamnak keresztbe - fabatkát sem érne, ha nem azonos azzal, amit éppen csinálok. ... ja igen, Irány Colorado! - téged nem lehet becsapni.

Minap újra néztem Anna Scott történetét - szokásosan kellemes időtöltés volt - kicsit balgaságnak tartom, hogy nem mentem el arra szétnézni - na de ami késik nem múlik. - Huss. El is hessegettem. Szóval lassítunk, hogy mindent alaposan szemügyre tudjunk venni - Benke, Pierre, meg én...

annyi a valóság

2010-06-11T19:44:00.001+02:00

Mi a valóság...

Az ami éppen történik, amit gondolok, amit érzek. És gombamód szaporodnak a kérdések, és a válaszok is mert mindez is a valóság része. A valóság az a közeg, ahol egy azon dolog lehet egyszerre jó és rossz, mert végtelen hosszú elemek láncolata. A valóság amit megélek, még ha nem is tűnik annak. Egy pillanat, ami más mint a többi. Aztán elmúlik és pislogva nézek utána, hogy is volt, miként is történt! És nincs válasz - csak megtörtént.

Ami ma nagyon csábító és vonzó, holnapra taszító és hűvös érzelmeket kelt bennem. Mert valami megváltozik máról holnapra. Hogy én változom-e meg a valóság szereplőjeként, vagy a valóság ölt egy újabb alakot?! Az ezer arcú valóság...

Talán nem képtelen vagyok szembenézni a valósággal. Ha valami jó, akkor az már túl szép, hogy igaz legyen. Ha valami borzasztó, az pedig felkorbácsolja az indulataimat – az nem lehet, hogy ez ennyire rossz! De minden lehet, mert a valóság ilyen. Szeretni kell a valóságot. Az egyetlen biztos pont, amire képes vagyok hatást gyakorolni, úgy hogy közben az másokra is kihat. És hát mi lenne mindez, ha nem bármi amit teszünk. Amikor cigit, tüzet adok egy lánynak a valóságot faragom. Mert ki tudja, lehet hogy Ő lesz az, aki majd egy leendő valóságban azt mondja, hogy – igen szeretnék a társad lenni. És mindez egy cigiért! Viccesen hangzik. Aztán amikor szakít velem az is lehetne egy olyan pillanat, mint amikor kimondja az igent... és mekkora a különbség a jövőre nézve, de az adott pillanatban csak egy apróság. Annyi a valóság...

Van mikor egy álom a valóság, mert hiszek benne. Van amikor a szenvedés a valóság, mert ugyanúgy hiszek benne. Talán a valóság az a tárház, amivel aztán gazdálkodhatunk az adott pillanatban. Csak akkor és visszafordíthatatlanul. Persze a felhasználható elemek ismétlődhetnek, de valami mindig más lesz. Mint amikor Hérakleitosz azt mondja "Kétszer nem lépsz ugyanabba a folyóba."

Pedig sokszor úgy tűnik...

a felhők felett is lehet írni

2010-06-03T20:53:00.003+02:00

hangulatban egymagában
cidert töltött poharába
hogy olyan legyen az este
amilyen tegnap volt

kérdések közt elszédülve
a bódulattól hátra dőlve
ha hibázott, sajnálja
véletlen volt

mert mindenki dönt
aztán várja, hogy kiderül
összedől minden
vagy a legvégén sikerül
mert a kocka, ha elrepül
idővel megkerül
az a sok kósza kétely
választ talál

fű fa füst

2010-05-15T19:21:00.002+02:00

Nem tudom! Egyszerűen elrugaszkodsz és felemelkedsz, elhagyja a lábad a földet és mész mész és nincs határ. Aztán amikor célokat kezdesz kitűzni magad elé, és már tervel rugaszkodsz el, jön a hideg zuhany és tehetetlenül állsz és bámulod magadban a nagy kérdőjeleket.
Nem tudom! A nagy kérdőjelek kavarognak a szemed előtt és nincsenek válaszok. Képtelen vagy kiutat találni a kérdőjelek útvesztőjéből és tehetetlenül várod, hogy valami történjen, ami kedvezően befolyásolja az állapotod.

Mennyire semmi hatalmunk sincs a dolgok felett. Csak történnek és mi nézzük. Hol jó, hol rossz ideológia kérdése, hogy ki mihez köti.

Te máshol, másik nyelven álmodsz
S talán nem is érteném
S ébreszt egy másik ablak, másik fénye
Egy más nap reggelén
Egy világ választ el és nem értem
Hogy miért vagy közel
Ha többé úgysem érlek el

a jó szél az mi elfújja mi nem oda való

2010-04-17T21:32:00.007+02:00

Furcsa arra gondolni, hogy ideáig eljutottam. A "nagyok" ezt már nem élték meg - annyi minden lehet egy élet. Felgyorsultunk és kapaszkodni kell, hogy ki ne essünk a körforgásból.
Kapaszkodunk, aztán belénk is kapaszkodnak, aztán - ki tudja, de - mintha minket is tartanának. Szóval egy szövődményes rendszer az egész, tele kusza érzésekkel, hittel, múlttal, álommal, meg a sok behatárolhatatlan tényezővel. Akkor a jó az egész, ha nem kell megkérdezni, hogy ez jó-e, hanem csak önmagától jó és működik. Az az egészben az érdekes, hogy egyáltalan lehet nem ilyen is bármi az életben. Sok kérdés, találgatás, erőltetés, pusztítás, újra találgatás, kételyek és minden ami elhomályosítja az elmét és zsákutcába vezet.
Annyi az élet...

"Világom, Kivárom
Kertemben Virágom
Megszülettél immáron
Egyetlenem, imádom
Szívem neked ajánlom"
H.I.

Kezemben minden. És ez se több sem pedig kevesebb mi elképzelhető. Én döntök, én szeretek, én választok, én kezelem és én eresztem el. Íme az élet, lehetséges megoldások sorozata.
Hiszem, hogy az ember képes világ a világban modellben funkcionálni. Mindenki ezt teszi, és ez a sajátja az összetett természetnek. Szeretnék a világon belül maradni, és azt teljesen belakni, a benne rejlő lehetőségeket kihasználni. Mert nem vagyok egyedül...

a betegség miatt

2010-03-13T09:08:00.002+01:00

A minap felriadtam, mert annyira fájt már a torkom és a fejem - nem tudom melyik jobban. Meg lázam is volt, hogy elhatároztam végső csapást mérek az ellenségre...

A támadó apparátus:

hagymatea (egész hagyma úgy ahogy van, vízben megfőzve)
neocitrán - feloldva a hagymateában
algopirin
c-vitamin

Vissza az ágyba...

Reggelre elmúlt a fejfájásom és a torkom is javult, ennek a javulásnak a mutatóját csak úgy tudnám jellemezni, hogy nyelés után megszűntek a 'húbazmeg' felkiáltások.

a szomorú srácok nem szánkóznak

2010-02-21T19:21:00.001+01:00

a minap jártam pest egyik legegyszerűbb kultúrhelyiségében és kifele jövet egy szakadt alkesz megszólított - jól vagy apa?
mondom - ja marhára.
mire ő - mer elég szarul nézel ki, csak gondoltam szólok...
újrafesteted magad, vagy mi?! - és eleresztett egy könnyed mosolyt.

2010-01-21T21:46:00.000+01:00

Hótól repedt utcasarkon

Hótól repedt utcasarkon ácsorog a kihűlt vágy.
Dermedt ujjai cigarettát tartanak.
Pára úszik a szikra pelyhek mocsarába.
Hótól repedt utcasarkon múlik el a vágy.

Mosoly lebben, hagyja úszni, így olvad fel a vágy.
Szétszórja csillogó tekintetét, minden sugarát.
Fényes határon terjengő köd marad.
Mosoly lebben, hagyja úszni, így fröccsen szembe a vágy.

Magában szalad, riadt alak, így felejt örökre a vágy.
Vakon vágtat eltévedt a pillanat.
Keresi néma önmagát.
Magában szalad, riadt alak, de megáll -
Egy hótól repedt utcasarkon…

2010.01.18.

Valami nincs sehol I.

2010-01-10T11:36:00.002+01:00

Ez az év talán a meglepetések éve lesz. Már kétszer meglepődtem - jól. Sanyikával szokásos hétköznapi tivornyatalálkozónkat éltük - ez elsőt ebben az évben - és lementünk az egyik megszokott kultúrhelyre, ami helyszíne szokott lenni ezeknek a neves alkalmaknak. Ezt itt legyen a reklám helye: a Mátra borozóról lesz most szó. Kikértük a szokásos Soproninkat - ászok típusút és nekikezdtünk az ön és környezet értékelésbe hajló párbeszédünket. Mindeközben Gábor (tulaj, csapos) olyan dolgot tett, ami a 3 tájlányt leszámítva* a első meglepetés volt az évben.
- Uraim parancsoljanak egy finom pezsgőt az Új évre.
Semelyikőnk nem szereti a pezsgőt, de az akkor nagyon jól esett.
- Köszönöm!

* bullshit

ő csak ő

2009-11-13T07:15:00.002+01:00

"Fúj, a szél hajamra hull a hó
Szerelemben élni volna jó"

2009-10-26T20:36:00.002+01:00

Én is nyomom, fekvő, állat. Hátha segít, hátha jobb lesz, hátha hatással lesz rám a belefektetett munka. Annyira nem élet, mindez. Hogyan kell élni? Milyen elbaszott az ember. Nye-nye-nye! Így rinyálok! Szánalmasan, megadóan, aszekszuálisan, remegő kézzel, kopaszodva, sokszor részegen, nagy szavakat mondva, itthon magamnak gitározva, doktorhauzt nézve, idegeskedve, orvoshoz fordulva, Arpeggios technikát tanulva, túlfűtötten álmodozva, netes pornóra élvezve, magányosan, róla ábrándozva, feldobódva, lehangolódva, újrakezdve, befejezve, továbbfolytatva, nem normálisan, szabadságra vágyakozva, nagy tetteket elhatározva, hibákat felismerve beismerve tanulva eltávolodva közeledve vágyakozva köhögve szeretve ... szeretve ... szeretve ... !

I'm not about being Number one

2009-10-23T13:23:00.003+02:00

Azt hiszem elég ellenálló vagyok. Sok mindent mondtak már nekem. És sok mindent éreztem. Talán érzékenyebb is vagyok ezekre a dolgokra. És megtanulok együtt élni bizonyos körülményekkel. De! Mindez miért jó? Nem leszek tőle jobb se rosszabb. Annyi, hogy meg egy több heg a lelkemen. Most múlik pontosan... na igen ez borzalmas. Ami persze valójában az új születése. Mert mindig követi valami az elmúlást, nem szűnik meg semmi sem nyomtalanul. Nem szeretném, ha szörnyű lenne az elmúlás, de azt sem szeretném, hogy elmúljon. De azt gondolom, sajnos el fog múlni. Vagy az is lehet, hogy már el is múlt. És már ébred az új. Milyen az az új? Emlékeztet arra ami elmúlt? Vagy teljesen más? Minden kusza! Ha elfújhatnám a gyertyáimat azt kívánnám, hogy ne múljon...

Backyard Babies - Abandon Lyrics
Album: Backyard Babies

I thought Release The endless pain
I think it'll never Be the same
But I didn't cause The summer rain
I don't wanna see you Here again
Again, again
Never again
Never again

I made a move I thought was right
I had a chance To stop the fight
But I looked away And to the side
I never thought I'd say It'll be alright
Again, again
Never again
Never again

Cause I'm far away
From everything we knew
But all I see
Reminds me so 'bout you
Face to face I'm a hopeless case
We go on and I pretend
Cause I'm far away

I don't wanna live To reverse my life
I had it coming cause of my lies
I'm not about being Number one
But I'm so afraid That I'm right And you're wrong

Cause I'm far away
From everything we knew
But all I see
Reminds me so 'bout you
Face to face I'm a hopeless case
We go on and I pretend
Cause I'm far away

Again, again
Never again
Never again

ha lenne tortám, azon gyertyák, elfújnám, kívánnék

2009-10-16T11:32:00.004+02:00

Le kell lépni innen, mert ez megöl. Nem tudom, hogy mi romlott el, de abban biztos vagyok, hogy nincs igazság. Az élni és élni hagyni még csak szikrájában sem teljesül. Értem ahogy gyengül a testem és betegszik el a testem, lelkem egyaránt. A lelkem tudatosan tudom ápolni, ill. tudom a faszt, de felismeréseket és elhatározásokat tehetek, hogy mi az amit vinni szeretnék és mi az amit nem. Aztán, hogy mi lesz belőlem majd meglátjuk. De a stressz, a nyugalmi állapotban szétrobbansz a feszültségtől érzése maga alá gyötör és hiába minden. Csak túl akarod élni. Talán túl sokat küzdöttem és belefáradtam. És már az egymás mellett elmenés sem működik. Kezdem úgy érezni, hogy lassan eljut oda ez az átok, hogy vagy Ő vagy mi - Valaki bele fog halni. Csak ne az legyen, az az egyetlen ember, aki hordozza a titkot, mert akkor ez még szörnyűbb lesz mint eddig valaha. És mindent megváltoztat. Nem lesz elég kiszállni. De ha egyvalamiért, akkor ezért a mindenekhez is fordulnék, hogy adjon erőt!

Álszent világban élünk. Szeretnék újra hinni. Szeretném újra azt érezni, hogy valami értékes. Szeretnék újra szretetet. Karácsonyt! Szeretnék gyerket, aki talán megmenti az elkáthozott lelkem és felismerteti velem, azt amit már rég elvesztettem. Nekem ez az álmom!

irány a végtelen

2009-10-15T18:30:00.004+02:00

Bűnön, börtönön, bánaton túl

Itt ülök a semmi szélén
S az életemre nézek:
Rácsok, őrök, rozsdás évek.
Mi az, ami éltet?
Utáltam magam, bőven volt miért.
Feladtam az egészet.
Hazátlan senki voltam,
Kerestem a könnyebb véget.
Mindenhonnan visszahoztak,
Bárhova is mentem.
Bódulat, bűn, börtön, bánat
Elmaradt mögöttem.
Mindenki él valamiért,
Ez az, amit még érzek.
Megpróbálom megkeresni
Azt, amiért élek.

Szöveg: Földes László

A dal szövege:

Itt ülök a semmi szélén, s az életemre nézek,
Rácsok, őrök, rozsdás évek, mi az ami éltet?
Utáltam magam, volt miért, feladtam volna az egészet,
Született vesztes voltam, kerestem a könnyebb véget.

||: Bűnön, bánaton, börtönön túl,
Talán megsegít az Úr. :||

Mindenhonnan visszahoztak, bárhova is mentem,
Bódulat, bűn, börtön, bánat, elmaradt mögöttem.
Mindenki él valamiért, mindenkinek jár egy élet,
Megpróbálom keresni azt, amiért élek.

Ez a tél nótája, tiniként az action terror lemeze volt a téli zene, most ez a nóta, és talán az egész album...
Ilyen hangulatban telnek el az ünnepek - de jó. És most nagyon gyorsan közeledik mindez. De majd csak túléljük valahogy!

pulcsiban is fázom

2009-10-12T09:37:00.002+02:00

A dolgokat nehéz a valódi alakjukban meglátni, sokszor emberi és a tér idő korlátok miatt lehetetlen is másként látni. De ha végre sikerül, mennyivel másabb lesz minden. Mennyi választ kap az ember egycsapásra és mennyi tényként kezelt esemény megítélése változik meg hirtelen. És az a belső undor, ami már idejét sem tudod mióta bujkál benned, hirtelen azon kapod magad, hogy nem húz vissza. Nem tudod hogyan tűnt el, csak azt érzed, hogy könnyebb vagy és vidámabb. Végre megnyílnak előtted a saját határaid és már kicsit távolabbról, nagyobban tudsz szemlélni. Persze mindig ott a bizonytalan. Meglátjuk mit hoz ez a irány.

Cammognak lusta percek és ugyanakkor félek is tőlük, mert csak telnek és nem történik semmi. Egy üzenetre várok, ami ugyan csak múlandó élményt hoz, de talán valami szikra mégis csak megmarad utána. Kell az élmény! Kell az erő, hogy végig tudjuk csinálni. Hát csak lesem, ahogy csendben, nyomtalanul múlnak a percek és reménykedem.

férfibánat

2009-10-10T03:24:00.003+02:00

Minden eltűnik, ami valaha volt. Minden kiszalad alólad. És vajon mi értelme marad, ha más nem... de lényegében semmi. És senki sem keres, hogy hazaértél-e épségben, pedig egy hete még ez annyira teljes volt. Persze nincs álom, se hazugság, mert jött az igazság - BŰNÖS VAGY!
Igen, jelentem sikeresen megtettem mindent amit megtehettem, hogy elcsesszem. Persze jönnek a "barátok" és azt mondják vállrándítással, hogy annyi nő van még... Na ja! Kinek?
Egy szánalmas hülye vagyok, aki valami csoda folytán közel került a lábashoz, és nem kellett neki a húsos falat. Hát jelentem, elkészült. Meg lehet kóstolni, nála jobbat nem ízlelhet az ember. Ennyi volt, nekem, már csak a tanulság marad, hogy volt valaha egy gyönyörű lány, aki igazán szeretett.
Ezután nincs sok választás... jöhetnek a kurvák.
Igazából egy ilyen kispályás lúzer... ezek után mit is tud felmutatni a nagyvilágban. Nem tudom. És minden fáj. Azt, hittem a múltkori hazaérkezés a mélypont, hát az a könnycsatornáimat nem basztatta. Annyit mint ma, nem tudom mikor sírtam. És még mindig rám férne...
Az üzenet két szó: BŰNÖS VAGY!

az erő önnel van

2009-09-28T13:17:00.002+02:00

Semminek sincs helye, így semmi sincs a helyén. Átlátható káosz az egész. Minden egymás hegyén hátán. Múlt, jelen, és jövő - mind egy kupacban. Belenyúlok és minden előremozdul. Aztán jön a szokásos - elragadtatom magam és neki megadom magam. Aztán marad helytelenül az egész. Minden defektes mókuskerék. Aztán csak süllyed minden és húz magával. Ebben mindig gyenge voltam. A tárgyak, a bennül rejlő múlt nem találja meg a helyét bennem. Nincs praktika, amibe be tudnám helyezni. Sosem értettem a dobozosokat. Amint egy dobozba bele lehet tenni az valójában a kukában is megnyugodna. Vagy ez egy reakció a tehetetlenségre. Aztán meg könnyen lehet, hogy nem kell mindig mindent megérteni. És pedánsan elfogadóan tenni mindent a gyakorlat szerint.

újra szánalmasan de nem ugyanúgy

2009-09-27T11:56:00.003+02:00

Elmész, és fel sem tűnik, hogy elmentél. Aztán amikor hazaérkezel, érzed, hogy minden újra képbe kerül. Minden rád zuhan és elkezd nyomni lefelé. És azon kapd magad, hogy úgy érzed semmi értelme az egésznek. És érzel valami olyat amit már nagyon rég nem éreztél. Újra elhatalmasodik az az érzés, hogy minden értéktelen és feladtad. Nem akarsz szembenézni többé a félelmeiddel, a mindent átható kedvtelenséggel, amin próbálsz erőszakot venni.
- Egyszerűen csak fel kell adni mindent és kész.

nincs megoldás

2009-08-29T20:38:00.005+02:00

Amikor a döntéseink határoznak meg minket. Amikor a tetteink alapján ítélnek meg bennünket. Akkor kezdődik minden. Nincs jó és rossz, helyes vagy helytelen. Egy tény van, ami maga az állapot. Az, hogy ez az állapot milyen, na az amit képesek vagyunk racionalizálni.
- Ez fáj! Ez tök jó! Ez elgondolkodtató! Hú ebben benne van az érzés! ...
Szóval a felelősség nem csekély. De mi alapján dönt az ember. Mi az amiért azt mondja - én ezt nem csinálom tovább, én befejeztem - kiszállok. Mi kell ahhoz, hogy az ember beleszóljon a már berendezett világágába és újrakezdje az egészet elölről. Újra mindent, és a régi már megszokott dolgokat elfelejtse. Mi kell, hogy ilyet tegyen az ember?
Ilyen véletlenül nem csinál senki. Valaminek ki kell hoznia az emberből ezt a döntést. Annyira nem lehet könnyelmű senki, hogy csak úgy unalomból újrakezdjen. Ez kinek a felelőssége? Az aki bedobja a törölközőt, vagy az aki hagyja, hogy megszülethessen a gondolat, ami a döntés előélete. Ki képes megakadályozni egy ilyen születést? Aki meghozza, szenved. Mert nincs kiút. Hiába próbálja a dolgokat átrendezni újra és újra nincs jó sorrend, nincs jó fekvés. Mindig ott van valami az útban. Mindig ott van valami ami sosem kerül a helyére.
Aki szüli a döntést? - Ő csak van. Igazából nem befolyásol semmit, mert nincs közel a születéshez. Talán ezért képtelen változtatni a dolgokon. Olyannyira kizárja magát a bensőségből, hogy vele csak megtörténik minden. És ő aztán szenved. Mert nincs visszaút. Így átgondolva akkor talán a felszínen zajló dolgok szülik a döntést? Minden a felszínen zajlik, nincs mélyre hatás, benyomulás, értékessé tétel. Nincs kapocs, csak kín. Mindenki vágyik a mélyre, az értékesre. A felszínen zajlik az élet. De ami személyes és pótolhatatlan, már kénytelen behatolni a mélyebb rétegekbe. Mi kell ahhoz, hogy valaki hagyjon illetve hatoljon azokba a bizonyos rétegekbe? Talán a bizalom biztosan. Aztán, hogy érjen valamit a bizalom, becsüljem meg magamat annyira, hogy legyen értelme annak a kihelyezett bizalmi nexusnak. Ha szar vagyok, igazából tök mindegy kinek adom ki magam, mert ha elárul, már szarabb úgysem lehetek. Igen, ez fontos! Kell az önbecsülés. Na akkor ott van a vágy. A társ utáni vágyakozás. Ami maga a szocializációnkból eredő család. Szóval nem apu és anyu, ők is ott vannak, de más szerepkörben. Ők azok akik keretet adnak az egésznek. De magába a képbe már nem nyomulhatnak be. Viszont biztosítják, hogy feszes legyen a vászon. Tehát a társ. A társ az aki előtt tényleg mezítelen az ember. Igen, szülők, tesók, barátok feszélyező a meztelenség. A társ előtt természetes. És szükség szerű is, mert nem jó egyedül miközben mégis együtt a két fél. Mert ha az egyik fél magányosan van a másik féllel akkor abból nem a triviális egész jön létre. Csupán megtörik a sík és nem azonos szögbe állnak be a felek. Az az, amiért nem lesz közös csónak. Ez az, amiért mindig ott van egy láthatatlan fal.
Nehéz lépés, de talán ha őszinték akarunk lenni, akkor szükségszerű. Nincs más kiút!

az úton

2009-08-13T09:29:00.002+02:00

A megérkezés mindig tartogat valamit. Most egy üres szobát - mert mindenét elvitte. De azért egy fogkefe, meg a vizes palack még itt maradt, hogy éreztesse - veszítettem. Ez egy pengeélen való tánc és a döntéseknek súlya van. Van, hogy a szeretet nem elég...
Itt fekszik egy állat, az övé - a kedvence. Itt maradt nekem Ő is - békésen alszik.
Persze minden megy a maga útján, ahogyan eddig is ment.
Az is nehéz, hogy ezután nem én vagyok felelős érte. Persze ez nagyon rossz megfogalmazás.
Meg, hogy talán olyan sebet ejtettem, ami nagyon nehezen gyógyul. Persze mindenki ezt mondja.

Tisztelem azt aki vagy, ahogy küzdesz és önálló vagy - miközben megfelelsz otthon is.
Intelligens lány vagy. Talán a környezet az, ami elnyomja az érdeklődésedet.
Kérlek ne haragudj rám!

2009-08-07T23:00:00.003+02:00

Egy gyöngyszemmel kevesebb maradt. Tisztelet Cseh Tamásnak. Munkássága örök. Legyen neki könnyű a föld.

Antoine, Désiré és a szél

Antoine-t s Desirét
fújja a szél,
előredőlve közelednek.

Mindkettő énekel
s velük a dal
szintén megbillen kissé.

Dúdolok én,
s mert fúj a szél,
előredőlök hát én is.

és ez a dal
előredől
énvelem együtt egy kissé.

Antoine és Desiré
- kabátjuk lobog -
már attól tartok: feldőlnek

S féltem magam,
mi lesz, ha majd
túlontúl előredőlök.

De itt van a dal,
a számon kijön;
támasznak hasznos légáram.

A föld felé énekelünk,
nehogy túl előre dőljünk.
Antoine s Desiré
széllelbélelve
jönnek, és máris itt vannak.

Most megáll a szél,
istenem, csak most,
most nehogy előredőljünk.
Cseh Tamás és Bereményi Géza

Egy bogár

Ádámka a kutya!

2009-07-22T10:46:00.002+02:00

Na vissza Bélácskára. Valami ilyen beszélgetés zajlott le, amin bedobtam a törölközőt.
Bélácska beszél a kutyájának az értelmi képességeiről.
Én: Milyen kutyád van?
B: Olyan semmilyen... kis sárga... Ádámka.
Na igen, én begurultam az asztal alá. Mindent megtudtunk Ádámkáról.

És azt is megtudtam, de ez saját termés, hogy kétféle kutyáról hallottam. Van a medveölő és a semmilyen sárga. És valóban vagy szép nagy testű kutyával találkozik az ember, vagy "elkorcsosult" jószágokkal. Ja meg a "nem kell tőle félni gyönge kutya ez, nem harap" beszólás is megéri a pénzét.

megaparty 2009

2009-07-22T10:27:00.004+02:00

Sziasztok! Így kezdtem, színpadra lépésem után a hangulatkeltést Sepsiszentgyörgyön. Hatalmas színpad, a színpad két oldalán hangfal szörnyetegek. (értesüléseim szerint 50 millás cucc) Előttem betonplacc, körös körül lepusztult lépcsős fapados lelátó és sok sok ember. (értesüléseim szerint 800-1000 ember)

Azér van izgalom, nagy színpad sok ember, Erdély, plusz egy durván merev jobb kar. Egy kiadós bemelegítés után lelazulás. A szép színpad fények, megadták a módját. Csapjunk bele!

A koncert gyorsan lement, szép volt, jó volt. Lehetett volna jobb is, de én elégedett vagyok. Én megpróbáltam hangulatot kelteni, ez valamelyest sikerült is. Mit is érezhet még az ember.

Fogyott a Hargitha és még egy fél borókapárlat is belefért, csak hogy jobban szóljak. Bélácska is jól érezte magát, mondta is a maga beszédjével, hogy a Dani erősen jól gitározik. Ő hatalmas fazon...

2009-06-26T14:12:00.000+02:00

Abszolutórium complete!!!

jónagy nyuszit

2009-04-11T13:56:00.000+02:00

ó f*szom ne is mond! nem vagyok egy túl buzgó vallásgyakorló, de a tradíciót tisztelem.
megvan a hangulata, hogy a család összeül, már kopog a szemünk az éhségtől, aztán zabálunk mindenféle fenséges dolgot.

De ez a nap más mint a többi, mert az a világ már nem az a világ. (vagy nem tom')

BEAC foci csapat mérkőzik az RSC-vel 5 kor (ez utóbbi, fater és tesóm vonatkozása) - kérdem milyen a 6 órai sonkavágás?
Ja, semmilyen köszi! Mind doktor és ilyen túlművelt ocsmány féreg (BEAC közösség), nekik 5kor kell meccset játszani, és kész.

A másik meg bogrács kerti partit szervez. mikorra? szombat délutánra, visszahívom, aha gondolom figyelmen kívül hagytad, hogy ez ilyen nagyszombat, tudod 6kor sonkavágás ilyesmi, volt anno az a fickó aztán egyesek szerint feltámadott és Ő nem Elvis. Mire a válasz, hát ez engem hidegen hagy én nem foglalkozom vele, jössz vagy sem... oh drága f*szom!

Szóval, egy kicsit dől össze ez a kibaszott világ, minden ilyen aprósággal.

Na azért kellemes húsvéti ünnepeket!

haleluja

2009-02-20T09:43:00.004+01:00

Végre! Működött a rendszer. Elmentem egy koncertre és valóban egy koncerten voltam, mert ilyen egy koncert. Egy jó nagy piros pont a pecsának. Úgy szólt az Iced Earth (de a Saxon is), mint még sosem - nekem. Hirtelen nem is tudom, hogy voltam-e olyan koncerten, ahol ennyire rendben lett volna a cucc. Igazi élménby volt jobban szólt, mint cédén. Amikor azon kapod magad, hogy futkorászik a libabőr a hátadon nem egyszer, nem kétszer, akkor tudhatod, hogy végre jó helyen vagy. A hangulat fasza. Szép, és végre metál koncert érzethez hű fények és szimpadkép. A dob iszonyat tisztán és dúrván szólt, aztán a gitárok - ha hallottad cédén, akkor azt szorozd be, hogy érzed a melleden a váltásokat és persze teljesen korrekt ének.
Azér jó nagyritkán szembesülni azzal, hogy talán nincs minden tönkrebaszva...

Way Back Into Love

2009-02-12T08:16:00.002+01:00

Huh, na ezt is túléltem! Rendületlenül egyenesen. Minap egy nagy dolog részesévé válhattam. De furcsán nem váltott ki pátoszt. Egy újjabb bizonyít, hogy a dolgok nem önmagukárt vannak, jelentenek bármit is. Elmentem COB koncertre - ez nagy dolog. Szóval nem telik el nap, hogy ne jutna eszembe egy nóta, dallam, akármi. Mondjuk így részévé vált az életemnek. És minthogy Finnország nincs közel, így eddig csak közvetett élményekre támazkodhattam. Ez is milyen... közvetett élmény. lol - nem is tudok olyat ami, közvetlen lenne... Gumiban dugni, ugyanmár!
Szóval hiába élő, hiába ők itt és in is. Volt, van és lesz is mindig egy rossz szervezés, vagy egy süket hangosító, vagy valami olyan behatás, ami szétbassza a teljességet.
Mindent egybe vetve, a koncert jó volt, mert ők voltak ott. huá. De azon felül nem volt nagy durranás.
Gyakorlatilag Claptonnal is ez volt a bajom. Jó jó, de semmi extra. Mondjuk hozzáteszem utóbbi eléggé a blues pop szerű vonalán mászkál, szóval jó nem is várhat az ember csodát. Ott mondjuk leginkább a túl profi téma zavart, személytelen koncert a blues zenében, az olyan mint az érzelmes dmb, vagy mi. Szóval egy kis képzavar, de sebaj belefér. Ott volt Gary Moore, Ő odatette szerintem aki ott volt aznap este, mindenkit megérintett.
Vissza. Szóval elmondhatom, hoyg voltam COB koncerten, de ennek azért örülök-e, mert ez nagy dolog, vagy azért, mert elmondhatom, hogy voltam, abban már nem vagyok biztos. Nem volt rossz, de úgy látszik az én elvárásaim nagyobbak voltak...
Egy másik megközelítsből pedig aggasztó, hogy ha egy Bodom nem indít meg, akkor mi! Mi kell ahoz, hogy ezt mondjam igen ez értékes volt. Ilyen megközelítésben lehet megoldás a tény, hogy kommersz világban élünk. Elértéktelenedtek a dolgok, nincs olyan hatása a z eseményeknek, mint egykor.
Ha belegondolok, hogy mit jelentett szüleimnek a Beatles, vagy Elvis. lol. Talán ettől voltak boldogabbak.

2008-12-10T19:08:00.002+01:00

Újra tél, minden rohan. Egy állandó feszültséget érzek magamban, amit már egyre nehezebb elviselni. Ilyenkor érzem a leginkább, hogy öregszem. Fejfájás, szédülés, orrvérzés, a legújabb az orrom belsejében történő nyomás, mintha szét akarna robbanni az arcom. Igazán frankó. Na meg vizsgák is vannak. Meg nem egyértelmű rendszerek, melyek szabályzatok alapján működnek és mégsem hibátlanul. Na és a sok követelés, amiért leginkább nekem kéne fizetnem. Lehet ezek mind összefüggenek. Követelések, amiért nekem kell fizetnem. Eléggé elvesztettem a helyem ebben a világban. Legszívesebben ki sem mozdulnék itthonról. Valahogy a fenti aggasztó tünetek odakint jelentkeznek. Na meg, bármibe is kezdek bele, az valahogy szarul sül el. Ezzel is csak azt tudom kezdeni, hogy bosszankodom rajta. És azon kapom magam, hogy lerágom az ajkaimat az idegességtől. Na meg amikor teljesen nyugi van és dél kürül megyek hazafelé, akkor miért érzem azt, hogy mindjár összeesem és szétrobbanok? Próbálom mondogatni, mint bruszvilisz a szinszitiben - lassítsd le a szívverésed... de az utóbbi időben olyan zaklatott vagyok, hogy ettől az egésztől berágok és mégisdegesebb leszek. Mert rettentő boszantó az, hogy hülye szövegeket kell mormolni magamnak, hogy csillapodjon a mindjárt szétrobbanok érzés. Én nem tudom mi van.

elfáradtam

2008-11-29T13:44:00.002+01:00

„Azért szar ez az egész világ, mert ti emberek szarok vagytok!
Én is.
Sajnálom, én is egy kicsit.”

legyen nekik könnyű a föld

2008-11-15T11:44:00.004+01:00

Csókássy Ervin

Tunyogi Péter

...emlékezzünk most így...

ima

2008-11-04T09:49:00.002+01:00

Ne add fel Tunyó! Mi veled vagyunk...

Öregesen, ahogy jól esik

Takarékláng, Régi bor.
Pihen egy lány a vállamon.
Lassú lebegés.
Ahogy én szeretem.
Bármilyen a nap, ilyen vége legyen.
Egy ölelés kell, az holnapig jó.
A maradék lesz az útravaló,
Hogy az ördög, aki vár, soha el ne vigyen,
így az igazabb: magam égetem el.

Öregesen, ahogy jólesik.
Bolond éveken túl.
Öregesen, ahogy jólesik.
Félig józanul.
Keresek pénzt, de úgy gurul el,
hogy másoké már, mire észreveszem.
Én vagyok a vak, aki látja mi van
Ha belehalok is, sose túl komolyan.

Öregesen, ahogy jólesik.
Bolond éveken túl.
Öregesen, ahogy jólesik.

Félig józanul.

merre menjek

2008-09-03T18:35:00.002+02:00

Igen, hát az első út, amit egy általam vezérelt gép tett meg. A nap új ismerete, hogy megy magától is (10km/h). Furcsák a pedálok, azt hittem a sarkam fixen a padlózaton lehet, és nem. Innentől kezdve a térdel kinyomott kuplung/fék elég következetlen módon, hol finom, hol kicsit durvább. Ám bizonyára meg van a fortélya ennek is, és akkor kényelmessé válik majd a dolog.

Aztán meg az utolsó o-o-o vakáció. Aztán suli és a többi nyalánkság.

otthon édes otthon

2008-08-25T18:33:00.002+02:00

Csak, hogy ne legyen olyan egyszerű az élet. Jön anyu és beleszar a tányérkámba.

"Ha azt hiszed, hogy kanyar jön, de tévedsz,
Ha egyik reggel Kambodzsában ébredsz,
Ha randevúzol három öreg nővel,
Ha gyakran álmodsz írásvetítővel:
Az gáz..."

Igen, hát Borovitz Tamás tollából fakadt a fenti szösszenet. Mert mindig minden szövődményes és durván reakcióba lép a környezetével. A baj ott kezdődik, amikor nem csak feltárásra kerül a reakció típusa, de önkényesen saját szájíze szerint próbálja formálni anyu ezt a kapcsolatot.
Anyu miért nem inkább magaddal? Annyi szép dolog van még negyven felett...

Apu érző szíve vagyok. De anyu, te is érezz velem. Vagy az a jó, ha rossz? Drága anyu! Én szeretlek, de miért vagy buta? Örülj velem, és küldj fel a padlásra. Mert én Élni szeretnék! Végre láthatod rajtam, hogy boldog vagyok... ez neked semmit sem jelent? Anyu, szólj már! Szóval rám se nézel...

Sebaj. Akkor többet nem írok rólad. És okos enged, szamár szenved. És az a hülye aki mondja.

újra a pályán

2008-08-24T11:09:00.004+02:00

Hogy mit csinálok... és te mit csinálsz? Ugye te sem tudod, csak magyarázkodsz. Butaság. Hóka móka, kerítés építés - ki a férfi a házban vagy mi. Aztán a rettentő szánalmasságra hirtelen felindulok, és folytatom. Mert nincs más aki megcsinálná... Márpedig folytatni kell, mert fényévekre a tökéletestől... Persze a tökéletes sem lehet cél. De az, hogy én mikor mondom azt, hogy ez fasza az minden esetre lehet egy mérce.

Ja és örülj velem, csuhaj! KRESZ pipa. Egészségügy pipa. Már csak az oktatónak kéne felvenni a mobilját, akkor ha hívom.
Vasárnap ér mobilon ilyesfajta, gyakorlatilag munka ügyben keresni a másikat? Szerintem nem, bár hirtelen simán feltételezni tudom, hogy igen. Őrült világ ez, rettenet.

Mobil kapcsolat, msn szeksz, ha meg nem az, akkor google a talaj és jabber, mert haladni kell a korral. Végül minden eszköz előállt arra, hogy boldogok legyünk. Másfelől viszont arra, hogy kinyírjuk magunkat. És elég perverz a felismerés, hogy sokkal könnyebb ez utóbbit választani.

Ha belegondolok, elég valószínű, hogy Isten már rég levette a kezét rólunk. Végülis, "apának nem való gyermeket temetni".
Ha meg nem, akkor elég nagy kínokat állhat ki. Mert olyan ez, mint ha tűzbe tenné a kezét... az pedig sosem lehet jó. Hát kitartás!

how to lose a girl...

2008-08-16T10:36:00.003+02:00

Mindig jön valami új, valami más. "Jöhetne végre bárki, hogy a hibákat kikalapálja." Jön és keletkeznek új hibák. Fél lábbal a pályaudvaron. És bennem nyugodtan kavarognak kellemes érzések. A döntéseink súlyát miben mérik? Gyáva ember-e az aki meghátrál? Egyáltalán minden esetben meghátrál, ha a hibakalapáló után érzi, hogy helyére kell tenni a dolgokat. Van bennem egy elbaszott érzés, hogy most nincsenek helyén a dolgok. Furcsa, és buta érzés. Nem tudom mi a helyes...

reakció

2008-07-04T21:23:00.002+02:00

"A mai nap pedig szép lesz...már süt a nap,és a felhők mögül csókot dob mindenkinek aki rámosolyog!"
És ekkor van az, hogy elgondolkodtam rajta milyen hazug vagyok. Mosolyogni sokféle képen lehet. De a naptól csókot kapni őszintén és igaz mosolyért lehet, amire képtelen vagyok. Könnyű olyan dallamokat dúdolni, melyekben vagy túláradó az érzelem, vagy megsemmisítően erőszakos. Az egyik jó, hogy sírjon a testem, a másik jó, hogy életben maradjak. Igen jó az egyensúly. Hogy kicsit ember maradjak hallgatok sok Gary Moore-t. Aztán, hogy képes legyek beillezkedni a darálóba hallgatok COB-t, vagy In Flames-t. És ennyi, kifujt. A többi képmutatás. Talán a szeretet legyőzi a gonoszt!

nincs bug, van bug

2008-05-03T22:05:00.002+02:00

Az alábbi példa, méltán szemlélteti a jelenlegi helyzetemet:

nincs_bug
aztán kicsit másképpen

van_bug

Picsába!

(majd meg) örülünk

2008-05-02T10:04:00.002+02:00

Röviden és velősen azt tudom csak mondani, hogy az ubuntu egy szar. Pont mint a polcokon, tele van alternatív helyettesítővel, és egyik sem működik. Az előző egy csődtömeg volt. Na majd a következő gecijó lesz. És nem, mert ami eddig kerek volt most az sem az. Pl.: az egyszerű gnome-os számológép egy 5 tényezős összeadásnál azt írja az egyenlőségkel után, hogy hibás művelet akkor kicsit elgondolkozom, hogy mire a dual-core. Nameg, hogy mára eljutottam oda, hogy a három szupi video lejátszóból egyik sem képes teljesíteni a vele szemben támasztott minimális követelményt. Xine 07.4 óta el van baszva, elötte nem volt olyan feledat amin hisztitett volna. A tvtime eljutott oda, hogy használhatatlan. A grafkus környezet abszolút nincs összecsiszolva. Vannak egyes alkalmazások amik kisajátítják a környezetet és a bezárásukig inaktív minden - tudod amikor minden kicsit bekékül. Ja a legutóbbi volt szupi igazán - de ez még az előzőnél. Szóval egyik napról a másikra mnden video alkalmazás fekete-fehér lett. Nézem miért ilyan fakó a Kádi sminkje, amikor szembetűnik, hogy itt gebasz van. Persze itt is áll a forrásból és akkor tök fasza analógia, csak nem ezt várná az ember egy kvázi out of the box disztrótól.

mission accomplished

2008-05-02T09:53:00.002+02:00

Igen! Az imént tettem össze a főnöki bőrfotelem, ami szerencsére kényelmes. A minap vettem egy függöny karnist, mert az még hiányzott. Nyilván kettős megoldás kellett a ne lássanak be típusú csipke és a ne süssön a nap a szemembe típusú sötétítőnek. Na szóval mindez egy vagyon volt, megőrülsz ha megtudod, hogy a végösszeg meghaladta a 15 rugót. Aztán szétárt karral csak annyit tudtam mondani, hogy majd megtérül. Hát bízom benne.
A bőség zavarában ez tűnik szemben, hogy rengeted a gagyi. Azon gondolkozom, hogy minek a sok helyettesítő alternatív genyó, ha ott van a jó is. Miért nem lehet mindenből csak a jó, és az annál is jobbat kapni. Ez is egy választás, két árszínvonal meg minden. Nem ehelyett tele vannak a polcok a jó árszínvonalon használhatatlan, vagy éppen aligpartikus termékekkel. Viva 2008!

cigi pia káosz bye

2008-03-22T23:46:00.003+01:00

Van néhány akadály, amik az idővel hatalmassá lesznek és komoly falként állják az előre vezető utat. Úgy indultam, mint az átlagos tinédzser. Persze nem átlagos gondolatokkal. Aztán hatás ellenhatás és mindig sikerült túlélni valahogy a dolgokat. Aztán mára rá kellett, hogy ébredjek, hogy ettől a pontól kezdve nem játék. Nincs Mr. Nagymenő (péntek esti hős) rákenrolsrác, meg minden. Nincs semmi, csak tisztán én és az életem. Nincs filozófia, vagy eszmerendszer vagy bármi amivel meg lehetne bármit is magyarázni, ahogy eddig tök jól ment. Szóval innentől konkrétan ketyeg a vekker.
- A feladat adott tedd a dolgod, és bizonyítsd be, hogy megérdemelted a bizalmat.

egy lehetséges válasz

2008-03-22T23:30:00.003+01:00

Rengeteg a kérdés. És a válaszok csak nem jönnek, vagy mint apró érzések legbelül elbújva éreztetik jelenlétüket és megizzaszt minden apró kis siker. Mit felelnél arra a kérdésre, hogy miért szereted a kedvesed... Nincs válasz, legalábbis egyértelmű választ képtelen volnék adni rá. Gondolkodom, hogy sikerül e választ fordítanom a belső életről a témával kapcsolatban. Arra jöttem rá, hogy bármi is történjen valami másik irányból teszi ki azokat a kirakós darabokat amiket én kapok. Különbözőek vagyunk és mégis sikerül azokkal az elemekkel boldogulnia, amik engem alkotnak, bizonyára nem könnyű, de azt bizton tudom, hogy viszont sem. Talán nem is kell annak lennie. Sok érzés ez egyszerre, hogy az ember szavakba tudja önteni őket. Ha meg próba kell, hát lásd mitől válnál meg, mire vagy képes érte. Jön a kérdés nem tudom. Kell nekem olyanról lemondani ami hiányozna? Ugye nem is könnyű... Mer, ha nem akkor nem is igazi próbatétel. Sebaj, nem ad bizonyságot semmi. Csak az a tény, hogy az egymást követő napok úgy telnek el, hogy egy valami állandó. Lehet ez a világ bármennyire is felbolydult, lehet sokszor káosz. De valami amíg változatlan, addig úgy érzem a dolgok jó irányba haladnak.

Légy résen!

2008-02-25T09:38:00.002+01:00

Szerinted ha valaki elkövet egy bűnt, akkor mi a fontosabb?
- Miért tette.
- Vagy, hogy egyáltalán megtette.
Nehéz kérdés, de ha mindig pelenkáznánk a bűnösöket, akkor ki sem látnánk az emberi mocsokból.
Tényleg vannak azok a fajták, amik parazita módon pusztítanak. Rosszabbak ezek, mint a halált gyártó izmusok. A halál sosem jó és nem is szép, de legalább egy egyszer bekövetkező történés.
A kínzás, a szenvedésbe taszítás egy ismétlődő cselekedet. Igen sajnos vannak olyan emberek akik képtelenek felismerni, hogy létükkel szenvedést okoznak a többieknek. Nem szabad hagyni őket hatalomhoz jutni, mert mérhetetlen károkat okozhatnak az környezetben élő ember ek személyiségében, önképében - persze csak azokéban, akik nem csak magukkal törődnek, vagy egy kicsit érzékenyebbek az átlagnál. Persze azt nem mondom, hogy Ők gonoszak meg minden. Pusztán valami olyasmi lehet a dolog, hogy hiányzik belőlük az a képesség, hogy túl lássanak az önmaguk érdekein, és érzésein. Képtelenek azt a kontrollt betartani, hogy tisztában legyenek azzal, hogy gondolataikkal, cselekedeteikkel mit okoznak a másik félnek. Ez nagyon szomorú. De nem szabad, az ilyen fogyatékkal élők (az empátia képességének hiányából adódóan) gesztusait érvényesnek venni, mert akkor az teljesen leszívja az embert, mint egy parazita addig addig, mígnem teljesen elsorvad a lélek.
Ez nem új dolog és nem is meglepő, ez van. Az ember akkor érzi magát kereknek, ha pozitív a visszajelzés amit csinál. Bármilyen szar is lehet, ha van valami amiről kap egy két jó szót, pláne onnan ahová mindig is bizonyítani szeretett volna, akkor az felér bármivel. Na igen a bizonyítás. Vannak olyan körök akiknek az ember meg akar felelni, meg bizonyítani akar mindenáron - ezzel semmi baj sincs. De, ha az adott kör képtelen ezt a felelősséget kezelni, úgy már komoly problémák vannak. Pl.:A mester borász nem az aluljáróban fetrengő menágernek akarja bebizonyítani, hogy neki van a legfaszább bora. Talán inkább annak, aki képes az érzést uralni, hogy megkülönböztesse a jót a rossztól - jelen esetben érzékenyebb az ízek érzékelésére. Szóval az nagyon nem mindegy, hogy kinek akar az ember bizonyítni, megfelelni. Kinek az elismerésére szomjazik.
- Ha sikeres vagy, rajtad kívül senki sem fogja pontosan azt érezni, amit te. Csak elkönyvelik, hogy diadalt arattál és az jó. Azt ennyi. Ráse' basznak, hogy ez mennyire fontos neked meg minden. És mégis az embernek sokat kell szívnia, hogy rájöjjön - nincs senki, akinek bizonyítania kéne, csak saját maga. Ha sikert aratsz, az a te diadalod és nem másé. A többiek abban részesülnek, hogy 'boldognak' és kiegyensúlyozottnak látnak és ha képesek nem csak magukkal foglalkozni, netán még szeretnek is akkor veled együtt örülnek.
Nem az az ömző ember aki magának akar bizonyítani, hanem az aki mások kárára akar elérni egyedül a számára fontos dolgokat.

Mond még egyszer, ha mered!

2008-02-22T10:23:00.004+01:00

Helló, szia. - ha valaki ezt mondja nekem, akkor az úgy jön le, hogy köszön. Igen ez egy általánosan bevett dolog az emberek között. Úgy látszik akkorát változott a világ, hogy manapság egy léktérben tartózkodó EX-kollégák között nem szokás ezt tenni. De az is lehet, hogy az értelmiség lett oly módon gőgös, hogy rálépett a teljes butulás szépen csillogó mezsgyéjére. Sebaj!

Séta az utcán és alig van ember. Zombik és Szélsőségesek. Alig látni már `Józsefeket` (értsd talán második mese, persze az is szigorúan Csáth). Aztán ezt a torzult világot már a műholdvezérlésű topmodell klónhadsereg (ugye RE3) sem hiszem, hogy képes lesz megmenteni. Na meg, hogy egyre ritkábban találok olyan Józsefet, aki valóban József és nem alkoholista. Igen szép jövő.
- Fiam most már kellőképpen érett vagy, hogy beszéljek neked az Életről és az Emberekről. Vannak a zombik, a szélsőségesek és a Józsefek. Általában mindegyik alkoholista, de ki nem manapság? Ha bármihez kezdeni akarsz, számíts rá, hogy nincs éles határ a csoportok között. A zombi fajta arra vár, hogy kiélesítsék, aztán pusztíthasson. A szélsőséges fajta, beette magát a mindennapjainkba és megmondja, hogy mi a frankó (ez a legszimpatikusabb, leszámítva, hogy élet ellenes). Aztán van a vegetatív rákfene, az alkoholista, aki biztosítja, hogy ez a három kaszt fennmaradjon. Ő nagyon szelíd, nagy hatással nincs a dolgokra, csak töltőanyag a gépezetben. Teszi amit kell. Kiszolgál, tönkretesz, bölcs és minden helyzetben tudja, hogy mi a legfájdalmasabb választás (persze biztos, ami biztos - mert ő nagyon kemény - végig is megy rajta, aztán dráma). Na és a drámaleső szélsőség ráugrik és komédiát kreál a személyes sorsok tucatjaiból. Majd jön egy újabb dózis és minden kezdőik elölről.
Megértetted, amit mondtam?
- Igen, apa persze, csak azt nem értem, hogy miért jó ez egyáltalán bárkinek is?
- Na ez jó kérdés fiam...

Hogy mi?

2008-01-03T01:41:00.000+01:00

Igen, boldogság. Nézd gugle is csak tapogatózik. Na igen nem is csoda. Idén hallottam, hogy nem illik kellemes ünnepeket kívánni, mert kellemes a sör nyáron, de az ünnepekre boldog kívánságot kell biggyeszteni. Naja gondoltam, akkor légyszi mond el, ha olyan kurva okos vagy hogy mit is kívánsz, amikor boldog ünnepeket kívánsz. Mert én azt mondom, hogy ha a kellemesről csak a nyári sör jut eszébe az embernek akkor az is több és faszább mint ami a boldogságról. Mert a boldogság kézzel meg ne fogható (honnan tudod?) lufi. Kreáltak egy szót melynek semmilyen háttér tartalmat nem adtak. Vegyük a szerelmet, ugyanaz kézzel meg nem fogható, de mégis tudni lehet róla, hogy egy társasági kedély állapot. Ki ki az indentitása szerint kerül vele valamilyen formában kapcsolatban. Teszem azt kisgyerekként egy kis srác (mer én az voltam) megnézi a magyar népmeséket akkor olyan fogalma lesz a szerelemről, hogy majd ha találkozik egy meseszép lánnyal akkor majd szerelmes lesz és pirul meg ilyenek. Hol talál az ember ilyen körülírhatóságot a boldogságra. Szóval ha valami jó, akkor azt úgyis tudjuk, hogy jó és nevén is tudjuk nevezni. Ha meg valami szar akkor meg minek azt mondani, hogy jaj boldogtalan vagyok... miközben nyilvánvaló, hogy ez vagy az aminek a hiányát érzem megakadályozza, hogy vidám legyek és gondtalan. A boldogtalan szó könnyebb de abszolúte felesleges. Mert ha azt mondom, problémáim vannak, hiányzik ez vagy az, egyből rákanyarodtunk a helyzet megoldására. Tehát ez a boldogság szitu talán csak arra jó, hogy elvigyen minket a málnásba, hogy mindig valami olyat keressünk ami sosem lehet a milyénk, és ne legyünk képesek kiélvezni a jelen adta gyönyörűségeket. A minap szépen esett a hó és képtelenség volt megértetnem a kísérőmmel, hogy azért akarok sétálni, mert kurva szép az idő. Érted ezt hova magyarázzam tovább... És minek, a kifejezések ólomgolyóként zúzzák porrá a kis törékeny porcelán pillanatokat, ha az ember megpróbálja szavakba önteni őket. Butaság. Megpróbálom azt csinálni, amit szeretek, amit élvezek. Azon szerencsés emberek közé sorolhatom magamat, hogy erre minden lehetőségem meg van. Gyakorlatilag bármit megtehetek, minthogy a jelenlegi vágyaim teljesen összeegyeztethetők a lehetőségeimmel. Abba pedig belefáradtam, hogy lehetetlen dolgokhoz nyúljak teljesen feleslegesen. Szóval most a nagyokos boldogságpártiak azt mondhatnák, hogy boldog vagyok. Én persze biccentenék, hogy természetesen. De mit számít, hogy ki mit mond, gondol, hogy ha te magad úgyis tudod a választ. Lehet megkönnyebbültem ettől az egész boldogság mizériától... Végre letettem arról, hogy én bárkit is boldoggá (értsd rajta azt a rengeteg mindent, amit pozitív dolognak gondolsz) tegyek. Hát nem hülyeség? Ha mást boldoggá teszek az nemes és gyakorlatilag fasza dolog, de akkor engem ki fog boldoggá tenni. Mert az egyirányú meló és két embernek nem lehet teljesen ugyanazon útja. (tsa én poppos vagyok aha én meg rokkos, akkor most hova menjünk?) Szóval az való, hogy mindenki a maga udvarát kisepri és akkor lesz fasza az egész háztömb. Mert ha én vidám vagyok és a másik is, akkor két vidám ember csak jót tehet egymással.

Itt egy lehetséges megfejtés, de valójában elmegy a válasz mellett. Amúgy régről egy nagy kedvenc. Ez alapján azt is lehetne mondani, hogy a boldogság egy fajta személyre szabott teljesség... na nem is tartalak fel tovább olvasd a lírát.

A boldogság

Most jázminos lugasban,
E nyári hűvös estvén,
Lillámmal űlök együtt:
Lillám velem danolgat
És csókolódva tréfál,
Míg barna szép hajával
Zefir susogva játszik.

Itt egy üveg borocskát
A zőld gyepágyra tettem
És gyenge rózsaszállal
Száját be is csináltam,
Amott Anakreonnak
Kellő danái vannak
Kaskámba friss eperrel.

Egy öszveséggel íly sok
Gyönyörűt, becsest ki látott?
S ki boldogabb Vitéznél?

Csokonai Vitéz Mihály
(látszik felejtek, szentül meg voltam győződve, hogy Balassi boldogság kereséséből született)

szerinted van boldogság?

2008-01-03T01:13:00.000+01:00

Tudod minden kis hülyeségből lehet valamit tanulni. A szilveszteri ingerületet megpróbáltam holmi Amerikai pite első részével oldani. Megmaradt a fejemben egy gondolat, amikor Oz (nova) vallomást tesz a "kórista puncinak". Valami olyasmit mond, hogy ha a lánnyal van akkor úgy érzi nem kell tovább bizonyítania semmit sem, 'nem kell gólt dobnia, hogy nyerjen'. Biztos bennem van a hiba, de én világ életemben bizonyítani akartam, talán soha életemben nem éreztem azt a megnyugvást, hogy önmagamért szeretnek és ha csak magamat adom máris nyertem. Aha tudom, hogy szánalmas... De minek kell mindig mindennek valamilyen jelzőt adni, vagy társítani. Ez van.
Egyszer S is megjegyezte, hogy kapcsolatom eleje óta udvarolok és kaparok, hajtok, és ő ezt nem érti. Hát igen, ezt nem könnyű és akkor jön egy buta kis film és rávilágít a dologra. Én már nem akarok olyan dolgokat csinálni, ahol mindig vigyázzba kell állnom és kaparni. Lesni mikor érhetek oda, mikor lehetek én az legjobb, mert teszek érte. Miért kell tenni, csúnya szóval csinálni az életet. Ha a barátnőmmel találkozom, akkor csinálok valamit, hogy örüljön nekem... De miért? Miért kell bármit is csinálni. Kicsit lehetnénk önállóbbak, nem? Ha nekem valami elbassza a kedvemet, a kutya nem tudja éppen akkor mi a lényeg. Lehet egy beszélgetés, lehet egy húr elszakításának kísérlete, vagy éppen egy kiadós kefélés. És még lehet sok más. És van, hogy magam sem tudom. De minthogy nem akarom ott hagyni a fogam minden bukkanónál, így utána megyek és aztán megtalálom a megoldást. Ha valakinek szüksége van rám, nem mondhatom neki azt, hogy te figyelj kurvára semmi kedvem hozzád, mert képtelen vagyok megoldani a problémáimat és azért csak várom, hogy más megoldja, úgyhogy tegyük félre a te dolgaidat és oldd meg az enyéimet, köszi. Mindenki oldja meg a magáét, vagy legalább tegyen érte, mondjuk kérjen segítséget és lehetőleg olyantól aki látott már megoldásokat. Hát ez is nem triviális... olyanhoz kell fordulni aki vágja. Na szóval vissza kanyar én ebben az évben nem érzek késztetést arra, hogy a jó tündért eljátsszam és valóra váltsam mindenki álmát. Először életemben megpróbálok egy normális középutat megcélozni, mint minden normális ember. Minek kaparni, én úgyis csak én leszek. És csak azt kapom, amit kaphatok, szóval csak illúzióba sodorok az örökös bizonyítással mindent. Legalább az igazán fontos dolgokra tudok koncentrálni és nem fecsérelem el az energiáimat holmi haszontalan teátrális mutatványokkal.

Let's make things better

2007-12-31T04:17:00.000+01:00

Tudod minden a tied... Na megint rám jött az az éjszaka hazaérek kicsit piásan típusú tüsszentési roham, ami nem tudom meddig tart, és azt sem, hogy mitől jön létre. De tudod amikor az éjjeli szekrényembe tudom, hogy hol találom a papírzsebkendőt, az nagyon jó érzés - mert az enyém. Na meg mielött lefeködtem volna, nyugtáztam, hogy itt minden az enyém. Valaha azt hittem, hogy megoszthatom mással is, de rá kell jönnöm, hogy senki nem szól azért, ha a szőrmók összeszőrözi az ágyneműt, szóval 2x2 méteres ágyneművel kell beérnem, óh jaja de fasza nekem. És valahol tök jó! És az egész élet, ahogy alakul, nyílván nem véletlen, hogy most a céges laptopon írok oly rég nem elküldött posztot. És majd képeket is mutatok az én kis birodalmamról - mert most már tudom egyedül az enyém. Gyakorlatilag még semmi sem teljesen olyan mint amilyennek szeretném, de valahol mégis ez az én otthonom. Nem egyedül terveztem, de így is jól esik a szabadság. Tér. Sok minden másképpen van mint tavaly - juj ez lehet amolyan évértékelőbe kezd átcsapni. Na bumm... Szóval sokkal több mindent próbáltam az év során tudatossá tenni. Lám a környezetem szerint ez sikerült is. Örülök! Valahol tök jó érzés a tehetetlenség szürke homályából a felszínre törni. Valahogyan minden történik, ahogy történnie kell. Az, hogy én mit szeretnék és mit okoskodom nem igazán nyom a latba. Zajlik az Élet! Valami fogadalmat és leheFtne kreálni ebbe a szolid szösszenetbe. Ha már írásnak adtam a fejem... Megpróbálom a lehetőségeimet megragadni és magamhoz mértem kamatoztatni, hogy ne kelljen mindig azt éreznem, hogy jaj de hát én igazából meg tettem volna és basszus az lett volna a tök jó. Hála Istennek vannak jóakaróim és nem ér véget a sorsom az első próbálkozás kudarcba fulladásakor. Így ebből és amit képes vagyok felfogni, megpbróálok tudást meríteni, hogy a megpróbáltatásokat igaz becsülettel kiálljam. Ezt megcsináltuk, férfi munka volt. Milyen komoly ez! Mint, mikor Hobo azt mondja embernek férfinek lenni nagyon kevés... Na igen nehéz, de törekszünk rá és napról napra he pofonok is jönnek és abból de merítünk és haladunk biztosan előre felé. Jó éjt és BUÉK!

meg jo h lehet kapni

2007-12-05T14:53:00.000+01:00

hasznalj unikodot, vagy nevezd utf8nak leszarom de nekem ne rinyalj, hogy nem nem tudod olvasni a leveleimet. vagy hasznalj olyan operacios rendszert, ami - ha mar nem ertesz hozza - ezeket a dolgokat megoldja helyetted. nem... csitt, egy filleredbe se kerul, azt az egy cedet meg ki tudod kohogni, hamar nem iratkoztal fel a ship it listara. szoval ne keljen mar ilyen majomsagokon porgetni a draga idomet, mert felbosszantasz.
Felső oktatás 2008!

reggelire

2007-11-17T08:34:00.000+01:00

Nem az a baj ebben a nyomorék világban, hogy nincs semmi ami jó lenne. Hanem az, hogy ami jó lehetne azt elrontjuk. Mint tegnap este a pecsában Gamma Ray és Helloween koncerten jártam. Kai Hansen az első zenekar énekese egy varázslatos figura. Ha láttál embert az élet faszaságát sugározni kifelé! Na ő nagyon erőssen. Összeségében jó buli volt, végre sallang mentes hevimetál koncertre látogathattam el. Csak az szomorú, hogy itt is bejön egy kis keserűség a dologba. A kérdés az, hogy miért volt ég és föld a két zenekar hangosítása. Rossz, hogy ez így felmerül. Na ennyi. Háromra megyek számítógépes hálózatokból vizsgázni. Szerinted? Ja és jelentem, hogy 26 volt az átlagkorosztály, nem voltak jelen tegnap este a pecsában a kis gyíkok, egésszen más volt nélkülük a buli.

anyu te ezt érted

2007-10-17T10:12:00.000+02:00

De nekem nem és ennek nagyon tudok örülni, és még annak is, hogy ma este már velem alszik az új gitárom, ami atán tényleg egy igazi drágaszág.

openchrome es ami mogotte van

2007-10-16T11:35:00.000+02:00

kozossegi felhivas!
a laptopon frissitest hajtottam vegre malynek kovetkezmenye, varjal mindjar megmutatom
...
szoval kis tanakodas utan atgondoltam mi tortenhetett. aztan nem marad mas hatra mint a frissitesek, es igen a ludas elokerult:

xorg-x11-drv-openchrome.i386 0.2.900-5.fc7

O az amit nem kellett volna feltenni. de szerencsere megtalaltam a szerveren a korabbi verziot, ami ertelemszeruen 4es szamot viseli az 5ös helyett. szoval feltesz, reboot, szurkol es orul, mert szep es jo minden. tanulsag, hogy csinnyan a frissitesekkel.
thanx 20y

Visszatértem, igen

2007-08-15T10:44:00.001+02:00

Valami engem is megihlet...

vasalt ing boxolt cipő

2007-05-12T17:44:00.000+02:00

Szóval a minap felháborodott a média az ifjúság dohányzási szokásain - nem mintha az állam nem kaszálna óriási zsetont ezen, ami persze aztán mégiscsak a média közeli honpolgárok zsebében landol. Ez már más tészta. Na és az is, hogy az Örsön a 31es buszra várva amint az megáll reklám irányul felém. Mert 18 alatt alig járnak busszal és a szerencsejáték a legjobb, amit tehet az ember. Na de sebaj a békávénak is kell a pénz.
A minap igazán úgy szabályosan felkúrták az agyamat. Aztán más se hiányzott mint találkozni bébimmel - féltem, hogy ebből csúfos végkifejlet lesz. És most húzd ki magad és emeld fel a tekinteted kedves olvasó - mert nem az lett! (A világ megmenekült.) Szóval jelentem ilyen jótékony hatással kevés dolog van rám az adott felfokozott idegi állapotban. Jó, ha tudom, hogy van kihez fordulni és tudok hinni benne, hogy Ő tud segíteni. A kétségem mind eloszlott. Köszi! KösziKöszi.
Aztán elmentünk a Szabadság híd budai lábánál található sziklatemplomba ajánlom figyelmedbe. Az egy szép hely és nyáron kifejezetten jó a klíma odabent és talán megérint a szféra is ami odabent szunnyad. Ez így rendben van!

darge reloded

2007-05-04T10:59:00.000+02:00

Tegnap összefutottam az első párral a saját társaságomból akik egy kis bébivel ajándékozták meg ezt a világot. Örülök nekik, jó látni, hogy így is lehet. Érdekes lehet nekik, pláne amikor R megjegyezte, hogy `tök fura hogy Apa és - a párjára biccentett és mondta - Anya`. Hát valóban fura - sok boldogságot kívánok nektek!

Aztán ez a május 1 időszakában elég nagy felfordulás volt, de megérte. Olyan ajándékokat kaptam, amit nem is hittem, hogy kaphatok. KWval olyan volt végre, mint amilyennek mindig is szerettem volna a szerelmet. Persze elkövetünk néhány hibát, de azért vagyunk emberek. Valamennyire részesének érzem magam egy családnak, ami nem az enyém és fura ez mert ilyen aspektusból még sosem éreztem. És izgalmasnak találom így az egész életet, mert pörög és esemény dús és nem hervaszt le, mint eddig. Van sok feladat, kihívás meló. Ha valamivel foglalkozom, annak van foganatja, még ha nem is értek hozzá, de van értelme. És lehetőség, hogy megtanuljam. Persze rá kellett jönni, hogy sok területen, kábé annyira vagyok kreatív mint egy agy halott - ez nagyon bosszant. De ugyanakkor fel is bassza az agyamat, hogy na hát nem lehetsz ennyire pancser. Szóval el kell kezdeni a dolgokkal komolyabban foglalkozni - erre jöttem rá. Profi akarok lenni! Épül az új iroda - elég klafa lesz. Úgy érzem, hogy még nem késő, hogy a magaménak is tudhassam, így belefolyok a tervezésbe és abba, hogy mi hogyan legyen. Bár lehet ez a dolgom, elvégre én fogom majd üzemeltetni. Vicces a dolgok a feje tetejükön állnak és addig nem is változnak, amíg az ember azt nem mondja, hogy na elég, kezembe veszem az irányítást. Ez mindennel így van, és tök fura, hogy erre csak most jöttem rá. Bébim is szereti, ha gyengéd vagyok - de sosem mondana le arról, hogy "izzig vérig pasi vagyok". Grrr, állat ez na!

veled meg mi van

2007-05-04T10:49:00.000+02:00

Hol tart az állam ehhez képest... vista autókat már láttam, de Ubuntu infoscreen hirdetést még nem.
Amúgy elégetett vagyok vele, meg úgy mindennel. Igazából annyi minden jót tudnék írni, és nem teszem, mert fáradt vagyok sokszor, meg lusta is és gagyi megfogalmazással csorbítani sem szeretném a sok pici csoda értékét. Ám jó az, ha nem marad nyom nélkül a sok feledhetetlen pillanat, ezért megpróbálom datálni, hátha sikerül.

egyedül vagyok

2007-04-04T22:04:00.000+02:00

oh egész nap valami bujkált a levegőben, az imént meg valami furcsa szorongás fogott el... gondoltam várok még, mert akihez fordulhatok tanul. azt most hogy nem bírtam tovább kiderült, hogy esze ágában sincs velem foglalkozni... igen ezek a könnyű dolgok.
és hogy mi a tanulság? semmi, az hogy senki nem fog semmit visszaadni abból amit te adsz...
de végtére is van remény, ismerek egy embert aki így jó 30 év után saját bevallása szerint visszakapja. talán meg kell rá érni. megint egy hiphip hurrá és egy oltári nagy köszönöm!

I cannot live without you

2007-03-30T02:09:00.000+02:00

Ma az estét korombeli és idősebb fiatalokkal töltöttem. Dumáltunk, csocsóztunk, dárcoztunk és egy picit billiárdoztunk is. Nagyon fura volt, hogy együtt vagyunk, egy társaság - elég jól összeszokott társaság - és végignéztem az arcokon, és mindenkinek volt valami teher a vállán. Öt fiatal és valamiért szomorú ember.
Jól telt az este, de valahol mindnyájan magányosak voltunk és ez tökre benne volt a levegőben.
- Vérzik az ujjam és a billentyűk is véresek lettek... elég fura látvány.
Aztán ez a magány lehet, csak nekem jött le ennyire konkrétan. Nagyon egyedül érzem magam... kurvaszar érzés lett úrrá rajtam. Ahogy Hobo mondta egyszer...

Fel sem hív és semmit se kér,
És nem jön semmilyen levél.

Van ennek így értelme? Egyre jobban csak távolodunk, és távolodunk. Nincs miről beszélni, ha nem mondok semmit. Nincs miért eljönni, ha kettesben kéne egy kicsit lenni. Nincs érintkezés, csak beszélünk róla... ha éppen szóba hozom. Nincs semmi sem... ha nem mondom ki nyíltan.
... Igen. 'Valami segítség kéne' egy ölelés, egy mosoly, egy kérdés, egy jó szó. Szeretlek. Valami támpont, amibe kapaszkodhatnék. Ha van terv, abban, ha szerepelek is, nem tudok róla. De leginkább akkor szerepelek, amikor dolgozom, vagy más összeférhetetlen helyzet van. Miért így? Miért nem akkor ragadjuk meg a napot, amikor az felkel és nyilvánvalóan mutatja magát - itt vagyok kapjatok már végre el. Valamit nagyon nem értek... buta vagyok és bunkó, rossz ember és szemétláda. Egy utolsó senki, igen az vagyok én. Nincs kötél, csak zuhanunk. Nincs földetérés, csak sodródunk. Sodródom valami felé, amit még sosem éltem át... igazából nem is tudom mi az, de érzem, hogy közeleg.
Miért sikerült majdnem egy év alatt eljutni oda, hogy azt érezzem nincs mit mondanom? Amikor tele vagyok érzéssel és szeretettel. Talán túlságosan rég sírtam... és gyökér vagyok.

Goodbye my lover.
Goodbye my friend.
You have been the one.
You have been the one for me.

Hazafelé ezen sorok hatoltak belém a fülemen keresztül és majdnem sikerült... De ez nem elég. Ezek csak közhelyes gondolatok. Akit szeret az ember és igazán annak sosem mondja, hogy Isten veled. Ilyet csak a hazug szeretők mondanak egymásnak. Ha szeretsz mindig benned él 'valahol mélyen a szívedben' és ott nincs helye a barátságnak. A minap megnéztem az Amerikai pitét és meglepődtem rajta, hogy volt értelme. A második részben a végén a fickó, miután ráébred, hogy 'ami egyszer volt újra nem jön el'... kimondja a lényeget. Lépj tovább. Ugye milyen egyszerű. Viszont, ha egyszer továbbléptél, akkor nincs vissza út és felégeted magad mögött amit ott hagytál. Én így képzelem el a dolgot. Lesz valaha olyan, hogy ezekre válasz kapok? Vagy egyáltalán, a válasz nem is lényeges... Lesz az életemben olyan, hogy ezeket a kérdéseket nem kell feltennem? És megint mint az elmúlt években mindig, magamnak teszek fel kérdéseket és tudom, nem fog válaszolni rájuk senki. Lehet a megválaszolatlan kérdések óceánja az élet.De majd én... ha kérdezel és tudom a választ - elmondom.

kopaszon nem is tetszem

2007-03-28T23:44:00.000+02:00

Ez a kor az, ahol mindenki megvalósíthatja önmagát. Az a kor ahol a kislányok úgy öltözködhetnek, ahogy az édesanyjuk. Az a kor ahol a villamoson a hajléktalan mellett öltönyös ember áll. És meghatároz mindent a külsőség. És mindez meg van spékelve a trenddel. Szóval a homeless ürge mellett ott állnak a kamaszok, szakadt, vasalatlan foltos nadrágban. És mégis a társadalom tekintete különbözőképpen ítélkezik. Én nem lyuggatom tele magam testékszerekkel, és nem festetem be a bőrömet mindenféle mintával. Annyit tettem, hogy levágattam a hajamat 0,3 centisre mindenhol. És úgy látom, ez nem fér bele. Én úgy gondolom, hogy nem csak azok olyan marhára érzékenyek akik tetováltatják magukat, vagy selyemben járnak. Igen, van aki egy hajjal fejezi ki azt amit odabent érez. Jaj, meg amikor hosszú volt a hajam... az bosszantó, de senki nem kezelt partiképesnek. Aztán levágattam, és minden megváltozott. Akkor hol az igazság? Legyél szabad és add önmagad, vagy tedd magad a trend által elfogadhatóvá? Ma feltettem mentoromnak egy kérdést - leginkább költői kérdés volt. Úgy szól, hogy miért van az, hogy a Nők dugni akarnak, viszont azt amit ők szeretnének nem képesek kivárni? Önmagában lehet ez így nem igazán értelmes, de akkor ott ült a dolog. Szóval elmondom, hogy hogyan is lehetett volna...
Kedvesem meglát, meglepődik és elmosolyodik, megsimogatja a fejem és játszik a kopaszságommal. Hozzáteszem mindenki más, ha tetszett ha nem de eljutott idáig. Nem tudom nem értek én valamit, nagyon nem. De lassan nem is akarom megérteni. Elfogadom úgy, ahogy van. Amúgy meg ha meglátsz nyílván nem találod természetesnek, de ha van egy kis előrelátásod, akkor rájöhetsz, hogy az hogy valami szokatlan, az nem feltétlen negatív. És visszatértünk a kefélésre már megint.
Jaj én szégyenlős vagyok, minden csaj ezzel kezdi, aztán hova jutnak. De a kezdet biztosan oda basz nem egy kapcsolatot, de leginkább pasit. Kérdem én miért? MIért nem lehet elfogadni a normákat amit a világ kialakított. Mindenki szajkózza, hogy a bölcsesség, meg a hagyomány milyen jó dolog. Én is így gondolom. De, ha az emberiség több ezer éve sikeresen gyakorolja ezeket a normákat, akkor miért nem lehet elfogadni, hogy ez és ez így van. Nem kell bizonyítani és próbára tenni, csak következetesen elfogadni, hogy így van. Azon miért nem kócolnak a nők, hogy előre engedik őket az ajtónál. Mert az illendőség zászlaja alatt nyugtázzák a dolog. De kezdem azt gondolni, hogy hatalmas baromságokat írok ide és nagyon nem értem a dolgokat. Kezdem azt hinni, hogy alapvetően van valami elterelve a gondolkodásomban. És kezdem az egész nemiség kérdését tehernek érezni. Mert ha bármilyen aspektusból eszembe jut, akkor nem tudom naivan azt leszögezni, hogy rendben van. Na lehet írtam már ilyet, de továbbra is és egyre inkább úgy érzem, hogy elment ettől a nemiség témától a kedvem. A faszér vesződök olyan célokért amik nem léteznek. Nincs recept, nincs olyan, hogy jól csinálsz valamit. Lehet a focit is azért hagytam abba, mert herótom volt attól, hogy értelmetlen dolgokat kellett bizonygatni és nem volt semmi értelmes cél az egész mögött. Na a szeksz pont ugyanilyen. Mentorral ma Clapton és barátai DVD-t néztünk és Sheryl Crow is énekelt és gitározott. Mire mellőlem az szusszant fel, hogy hát nem dobnám ki az ágyamból, pár éjszakát eltöltenék vele. (Nyilván, mert nagyon csinos nő. ) Erre nekem csak az jutott eszembe, hogy minek, csak a baj lenne. Egy érett szép hangú nő, mit tudnék én vele kezdeni. Csak megint kiderülne, hogy szarra se vagyok jó. Aztán megtaláltam a megoldást. Kijelentettem, hogy megtaníthatna zenélni. Abban nincs szeksz, csak muzsika, az tök rendbe van. Van cél van út, van egy tempó és minden koordinálható. Fúdeszarul érzem magam... hehe tipikus féreg blogger vagyok, lettem.
Jaj ez közhasznú információ egy span a suliból C azon rinyált, hogy mit mondott neki a csaja. Hát nem tudom, de komolyan fura lehet ezt hallani. Szóval azt mondta, hogy - hát gondolkodtam, és simán meg tudnám érteni, ha mondjuk megcsalnál, mert tényleg alig vagyunk együtt.
Szegény flótás jól kiakadt...

velem van a baj

2007-03-27T21:57:00.000+02:00

hát őm nagyon dúrva, hogy ez a nem BETA blogmotor on-the-fly szerkeszthető. mondhatni WYSIWYG készítheted el a kinézetet. Felettébb felhasználóbarát hozzáállás, pláne, egy ingyenes szolgáltatástól. Azér én alig várom, hogy legyen egy 24órás szerverre admin accom, hogy oda toljam fel a saját kis naplómat... igazából sok linket kitennék, azokat amik eddig kint voltak szép számmal, de lusta vagyok és úgy vagyok vele, hogy ha valamit bütykölök rajta, akkor inkább a sajátot és az újjat bütykölöm... persze ez még idő, de ami késik nem múlik és tessék lopni, de régi vágyamat váltom valóra, egy pókhálót a monitor sarkába felbiggyesztek és az olyan jó lesz...

hogy fogod az ütőt

2007-03-25T03:03:00.000+02:00

E héten voltam kocsmába, blues buliba, Schmidt Vera koncerten meg minden és nem piáltam. Annyira jó józannak lenni... Nincs a lábamhoz láncolva a vasgolyó, amit ha akarom hanem hurcolnom kellett eddig.
Hetek óta Bodom és Gary Moore szól az ipodomból. Aztán pár napja azér' visszakacsintottam és rájöttem, hogy azér számomra az etalon mégiscsak a Sentenced. A Downtól a Funeralig a leginkább belém markoló világ.
Azon kapom magam, hogy egyre többet mosolygok... Csak vagyok nézek, egyedül vagyok és elmosolyodom. Ez nagyszerű érzés. Nem sodródom, hanem élek! Ez kurvajó.

Let's drown ourselves in this love
my darling, my only one
(Let's) set sacrifices for this love we are in
- make it forever…
Let's drown ourselves in this love
Let's give our lives for this love we are in
(we'll) do it together…

Ma elmentem bébimmel teniszezni és fantasztikusnak ítélem meg ezt a napot. Jó mozogni, mindkettőnknek jót tesz, hogy fordítunk egy kis időt a testünkre és a játékra.
Tök jó értelmes dolgot tenni... milyen buta kijelentés igaz! De nem egyértelmű a dolog. Manapság nem nyilvánvaló az értelem a tettek mögött. Más szörnyű, hogy mennyire nem figyelnek az emberek egymásra... mindenki csak és kizárólag önmagával. Nincs párbeszéd, nincs mosoly, nincs élet. Csak darálás van és verseny illetve háború. Nem csatákat vívnak manapság az emberek, tisztességesen szemtől szemben. Durva alattomos háború van az emberekben. Neked mid van, és mit tehetek azért, hogy megszerezzem. Nincs tisztelet... talán az emberek már magukat sem tisztelik annyira, hogy kiemelkedjenek ezekből a sekélyes vermekből. Határozott álláspontom az oktatással kapcsolatban, hogy nevelni csak úgy lehet, ha a tettekért felelősség vállalás van és szankció. Nem tudjuk, hogy mi az felelősséget vállalni a tettein után. Aztán, ha baj van akkor meg kapkodjuk a fejünket és várjuk a következő esélyt. Ma az iskolában nincs fizikai fenyítés a nevelő részéről... gyakorlatilag, ha a nebuló hibázik, vagy a szabályoktól eltérően cselekszik, az semmi nem von maga után. Kérdem, mi lesz így? Mikor tanulják meg a jövő emberei, hogy mindennek meg van a kockázata és felelősséget kell vállalni... az élet nem kegyelmez és ritka az amikor ad második esélyt. Én kaptam rengeteget, ezért hálás vagyok. De én szerencsésnek mondhatom magam... de nem mindenki az.

szeretni valakit valamiér

2007-03-18T22:20:00.000+01:00

Na igen mindig van valami amin az ember rágódhat... - Te szegény, úgy utállak ilyenkor.
Jó azér annyira utállak ilyenkor... jóvan na csak álmodozom!

Hattttalmas dilemma, hogy milyen gitárt kérjek le elösszőrre, majd pedig másodszorra a polcról...

Anno kinéztem egy Jackson RX10D-t. Asszem bele is szerettem, hát nem csudaszép!

Na aztán a minap elővettem a gitárom és élvezkedtem vele határtalanul - pajzánul hangzik tudom - és akkor megint körbenéztem, hogy milyen lehetőségeim vannak...

És íme találtam egy full Laiho modelt... nyilván a hang dönt, de öröm a szemnek hogy nincs rajta mindenféle tekerentyű és állítóka és mivel egyetlen hangszedő kapott rajta helyet, így kapcsoló sincs rajta... összvissz egy volume... ez kell nekem!

Ő egy ESP/LTD ALEXI-200-as. Mellette szól a 24 érintő. Árban egy szinten mozognak, asszem a puding próbája az evés, szóval el kell kommandóznom egy két boltba, hogy belekóstoljak konkrét valóságba...

Personal Bébi

2007-03-04T12:21:00.000+01:00

Igen! A társas élet nem mindig azt nyújtja amire számítanánk... Sok ember, sok kapcsolat sok beszéd sok érzés. Minden rengeteg. Ez a magány egy belső lény. Itt vagyok egy rég nem átélt csoda elmúlásában és arra gondolok, hogy ezt a belső magányt milyen áthatóan el tudta nyomni. Emberek vagyunk különbözőek, aztán valami okból egyek leszünk és attól kezdve elnyomjuk egymás belső magányát... Ez talán, ez a szerelem!

az idő is hangol

2007-03-02T16:15:00.000+01:00

És akkor amikor fáradt vagy és furcsán érzed magadat és semmihez sincs igazán kedved. És egy régi, és mégis olyan ismerős dal felcsendül a füledben. És ahogy a Fade To Black elejét meghallod, rájössz, hogy elvesztettél valamit már nagyon rég. És az jut eszedbe, hogy nagyon egyedül vagyezen a túlzsúfolt földön...
És nincs semmi bajod, csak kerülget a hányinger... lehet valami mégis csak van. Talán valami vírus emészt belülről...
De ez sem változtat semmit azon a tényen, hogy ha meg kéne halnod, akkor egyedül kéne azt megtenned...
- Rémisztő ez a kibaszott 25 év, annyit nem sikerült elérnem, hogy ne egyedül keljen kinyiffannom...
Persze ez butaság, de ha nem hagyod magadat mindenféle illúziótól megetetni, akkor a végeredmény nem különb a fentiektől. Egy ember, egy élet, egy gondolat és egy halál.
- És elkezdett esni az eső... nem tudom, hogy ez jelent e valamit. Talán a pocsolyák később száradnak fel. De az meg mit számít, ha én itt ülök egyedül a szobámban... Na ennyit a társas létről...

mond mennyit érek

2007-02-17T03:07:00.000+01:00

Mint két idegen, és a pillangó megrázza szárnyait. És te megfogod és boldog és elégedett vagy, mert valami újat tapasztaltál, és többé nem repül, mert megtörik a varázs és meghal, mert nincs miért tovább.

Szomorú vagy és csak játszol azzal a gondolattal, hogy mi lenne ha... aztán észbe kapsz és még szomorúbb leszel, hogy az előbb is csak játszottál. És mikor tényleg magadhoz térsz csak reméled, hogy jól döntöttél. Ennyi a móka, ugye milyen vicces kicsi játék? Oh te Élet!

nem vehetsz szerelmet

2007-02-15T22:28:00.000+01:00

Amikor az élted megváltozik és elérhetővé válnak egyes dolgok és akkor is te magad vagy és ott lapul belül az aki mindig is voltál és csak nézed, hogy minden megváltozott és intesz a múltnak és látod ahogy elsuhannak melletted a sejtjeid, a gondolataid és ugyanazokon töprengsz mint korábban, csak akkor nem tudtál tenni értük, most meg már nincs benned elég szenvedély.

És ugyanazt teszed, mint bármikor az életedben... csak rohansz egy úton amiről éppen azt gondolod hogy vezet valahova. És reményekkel teli mész a városban, mert tudod valami kedvesség lapul a táskádban és cigit sem veszel, mert már az sem fontos és agész nap azon gondolkozol, hogy mit írjál bele, mert személyessé szeretnéd tenni és végre mikor rájössz egy hatalmas kő gördül le a szívedről...

A legédesebb Bébinek
kicsi darge

És fáradt vagy és cikáznak a gondolataid, hogy mennyi mindent szeretnél. És nagyszerű zenék inspirálnak, de azt sem tudod mikor vetted a kezedbe utoljára a gitárt és a fejedben a sok ötlet csak gyűlik csak gyűlik és tudod jól, hogy mire odajutsz, hogy a kezedbe vedd a hangszert nem fogsz tudni semmit sem kezdeni vele, mert ürességet fogsz érezni és csalódsz magadba ismét mint már annyiszor.

Aztán nem találsz rá módot, hogy odaadd és már attól is elmegy a kedved, hogy beleírd, amin egész nap gondolkodtál és minden szertefoszlik, és csak egy érzés marad utána, hogy menekülnél és elfelejtenéd az egészet, de nem lehet, mert ott lapul a táskádban a bizonyíték.
Nem tudsz mit tenni, égeti a hátadat a táska. Haza nem viheted, mert akkor nem éled meg a reggelt, így mindent amit terveztél szétbaszva odaadod, mint valami kötelesség és közben megszakad a szíved, hogy egy hónapos terv így elbaszódott. De ugyanakkor megnyugszol, mert biztonságba érzed magad, hogy nincs többé nálad.

És amikor az utcára lépsz talán aznap először nagyon jól esik a cigi.

Despite all the piety you've been consuming thus far,
Hey, would somebody tell me WHAT THE FUCK IS GOING ON???

And everyday when the knife in my back starts to twinge n' turn,
My eyes are catching fire and my heart starts to burn.
A foot away from you is like a bit closer to heaven,
Then again it's like being Needled 24/7

fukin' holywood

2007-01-25T21:25:00.000+01:00

Az imént vacsoráztam és ... na mindegy ne tudtam befejezni, szóval gondoltam, ha már így alakult legalább iszom egy kis szódát. Az asztal egyik lába mellt a már "megszokott" helyén volt a szentkirályis palack. Poharat vesz, palack kinyit, tölt. Pohár szájhoz, kortyol... nyelne, ha nem kibaszott pálinkával lenne tele a pohár! Nah ez egy életszerű történet.

Ma csak ilyen szép dologok jöttek velem szembe. Arra sem tudok mit mondani, hogy szombat óta egy korty szeszt sem ittam... és ma reggel olyan lazán sikerült hánynom felkelés után, mint amikor tök józanul, de azér ráfoghatom, hogy - biztos a piától van - másnap... Hát megint egy életszerű történet.

Ekként az emberek mosolyognak rám, és szimpatizálnak velem. Mindenki tegeződni akar velem és egyenrangú félként kezelnek. Lehet az a sárga teszi, ami reggelente kiürül a testemből...

Őm... mit is mondhatnék, jah igen hallottam a rádióba, vízfejű bocskor és valami agyonművelt kollégája a bloggerekről és az azok naplójáról folytattak színvonalas társalgást.

- Hallottad, hogy a 2007 a blogok éve?
Nem. Komolyan?
- Aha, az a legviccesebb az egészben, hogy az internet káros, súlyos függőséghez vezet... és ezt azok hangoztatják, akik az első bloggerek közül valók.
Hát biztos, van személyes tapasztalatuk...
- Aha, ők tudják.
Te amugy mi is az a blog, ilyen csetszoba?
- Nem az olyan, hogy mindenki azt mond amit akar és akkor kintvan a neten, ez a blog.
Szóval nekem is lehetne blogom?
- Persze a balog mindenki által elérhető...
Ja igen hallottam a miniszterelnöki hivatalnak is van.
- Nem, pontosabban a miniszterelnöknek.
Az teljesen mindegy.
- De én nem szoktam blogot olvasni, mert nem tudom mi a jó abban.

Szóval, ha már pofázok valamire legalább egy kurva wikire rákereshetne a gugliban. És ne úgy definiáljha ablogot, hogy hát az egy internetes blog. De mit is várhattam volna... a 2007 lehet mint az előző is a primitívek éve.

Hazafelé, két film jutott az eszembe... mint az élet tökéletes leírója... nem fogod kitalálni, az egyik a Casablanca a másik pedig a Fight Club. Tökéletes őskáosz mind fizikai, mind szellemi téren. Igen, ugye milyen ismerős?
És kerestem de nem találtam, meg a lényeget, ha tudod légyszi küld el. De csak szó szerint érdekel!

old blogger vok

2007-01-23T00:11:00.000+01:00

Tsá! Már nagyon rég nem... szóval azon hezitálok idestova egy órája, hogy Rambot nézzek vagy matekozzak vagy aludjak inkább, erre látod inkább írok. Rengeteg dolog történt mostanában, de hisz mindig ez van... Őm a nagy jóság felvitte a dolgomat azt lusta voltam írni... ehe ehe. Szóval sokat elmélkedik az ember csak úgy, és lehet nem veti a monitorra. Közel vagyok egy olyan fasza dologhoz, amit nem is gondoltam volna, hogy megérezhetek. Alkalom adtán, ha visszaolvasom magam, el sem hiszem, hogy most itt tartok. Ha akkor voltam valami akkor most majdnem a legtávolabbi pontban a túlsó oldalon vagyok. Élek!

Futok a dolgaim után, persze a magam tempójában, valójában sakkozom. És haladok előre. Ha ez a napló nem lenne, már nem is tudnám miken mentem keresztül és ez tök jó. Azt jelenti hogy a jelen kirugdosta az agyamból azt sok keserűséget és bánatot ami rágta az elmémet.

Olyan érzések kötöttek velem barátságot, amiket korábban nem ismertem. Másként érzek mint egykor. Másként élem meg a dolgokat. Ez az újdonság erőt ad. Olyan erőt, amit már már képes vagyok kordában tartani és irányítani. És ez az amit kerestem már gyerek korom óta. Ez az amitől nincs pánik, és rohadt egy érzés.

Szeretek egy lányt, úgy ahogy még sosem szerettem. Mindig ezt mondja az ember tudom. Viszont ennyire még nem voltam emberi senkivel sem. Persze az ember próbálja a legjobbat kihozni magából és produkálni, hogy a fehér lovon közeledő herceg képében díszeleghessen. De nem ez az ami motivál. Az útnak nem tudom melyik szakaszában járok, talán ez a bekötő út még csak, de végre képes vagyok irányítani a szekeret amire felpattantam. Végre nem úgy járok ahogy Adynk, és ahogy eddig éreztem ... "halad velem egy rossz szekér" ... működnek végre a dolgok, és ami a legfontosabb végre nem üres belsővel kell nap mint nap felkelnem.

Ott egy mosoly a gondolataimban, ami jelen pillanatban a legdrágább kincsem. Ez az Élet!

csak úgy

2007-01-13T12:39:00.000+01:00

Nincs élet, nincs álom, nincs változás,
Nincs kérdés, nincs válasz, nincs választás.

...

Mikor Isten köztünk járt, olyan volt mint bárki más, dá-dá-dá-dá dá-dá-di, di-bá-bu-bí dá-di-dí.

holnap el indulok

2006-12-17T05:21:00.000+01:00

Na hazaértem... Jó bulit csináltunk, a lehetőségekhez képest rendben adtunk a közönségnek élményt. Ritkán érzem ezt amit ma... Jó volt! De ha kérded, mit keresek én itt... igazad van teljes mértékig. A felelet annyi csupán, hogy ez van. De legalább hazaértem.
Vagy kicsién, vagy én, de valaki át lett ma baszva, hát ez bosszant. Még így is rengeteget hibázom... Mérgelődöm a belépőn is, amit kifizettem egy olyan személynek, akit felírattam. Nem az összeg, csak maga a tény, hogy ezt is elbasztam. Na hát mindegy. Sokan megdicsértek. Ez jól esett. Sok új, de mégis régi arc volt, akik szintén jól érezték magukat, ez is jól esett. És mindennek ellenére itt ülök a fotelben és írom a baromságaimat... De legalább nem hergelem a sok baromsággal magam. Na megpróbálok aludni, de félek, hogy túl sok a basz' bennem ahhoz, hogy kimerültségem ellenére mégis képes legyek csettintésre elaludni. Na mindegy, felejtsd is el... nem lényeg.

kézenfogva

2006-12-10T18:46:00.000+01:00

Ha van jó érzés, akkor ez az... Amikor egy nagymamám korabeli néni megállít az utcán titeket és azt mondja, hogy szépek vagytok és jó rátok nézni. És az alábbi gondolatra hívja fel a figyelmeteket.

"Nem az a jó házasság, ami szerelemmel kezdődik. Az az igazán jó házasság, ami szerelemmel ér véget."

Na ez igen... Én elégedett vagyok. Nem mindennapi érzés ezt kapni.

Na persze a balaha nem csak ilyen szellemi táplálékot tartogat magban. Mert amikor a bácsi a villamosmegállóban hangosan, harsányan kiabálja, hogy

Csak négy Sportszelet egy százasér!

Akkor elbizonytalanodom, hogy lehet túl kritikus vagyok. De nem baj, a show folytatódik.

bejött az élet

2006-12-07T23:03:00.000+01:00

Szeretlek!
És köszönöm, hogy számíthatok rád mindig...
Pont most majszolom a cokid amit adtál :$
nagyon finom,
mint a te szerelmed :$

Mit mondhatnék? Szóhoz sem jutok... még mindig. Öt hónap... csak hebegek habogok.
- Isten éltessen minket Kincsem.

ez sem lehet titok

2006-12-05T01:04:00.000+01:00

A minap bambán, a város idegrendszerre ható bókjaitól újraéledt kábulatban a mozgólépcső monoton helyzetváltoztató hatása alatt állva figyelmes lettem a falon egy transzparensre. Kicsit összeszedtem magamat és megpróbáltam fokuszálni, a megfejtésre váró jelsorozatok értelmezésére. Aztán segítségül újabb hirdetés jött szembe, akarom mondani oldalt. Igen, akkor nyilvánvalóvá vált, hogy arról van szó, amire gondoltam.

A Quimby dvd anyaggal jön ki hatodikán. A 15 év munkásságát hivatott felölelni az egy dvd és két cd korong. Family togedör címre hallgat majd, és ha megvennéd és aláíratnád, akkor keress rá a neten, mert dedikálást tartanak a srácok.
És az is furcsa, hogy megint nem alszol és várod, hogy rádszakadjon a reggel a maga teljességével, mert mit keresnél az ágyadban. Amikor lemegy a nap csak egyvalami elérkeztétől borsózik a hátad. Elcsendesül minden, nincs mit tenni jöhet az alvás. Semmi értelmeset nem találsz abban, hogy lefeküdj az ágyadba, és azon gondolkozol, hogy mióta teszed mindig ugyanazt és mennyire unod már ezt az elkerülhetetlen felesleges kényszert. Nincs semmi, ami arra késztetne, hogy önszántadból közelíts felé, de magadban úgy is tudod, hogy a holnap szerves része lesz az, hogy feladod és mégis ráfekszel. Aztán reggel, képtelen vagy az időt kicselezni, és ezt meg nem történté tenni, hogy alig aludtál. És legvégül rájössz, hogy semmi értelme és lehunyod a szemed. Aztán évek telnek el és minden éjjel ezzel küzdesz és tudod, hogy holnap ugyanolyan rossz lesz.

Aztán észreveszed, hogy jól esik az ágyadban a pihenés, és megkönnyebbülsz, hogy belefekhettél. De ez csak egy szituációban lehetséges. Ha az éjszakát átittad és lemerítetted minden érzékszervedet olyannyira, hogy csak a pihenés émelyítő óceánjában bízol, ami talán majd megtisztít és lemossa rólad emberi gyarlóságod minden mocskát.

Létezhet olyan, hogy okot találjak az alvásra...? Egyet tudok. Mert jó. De akkor sincs semmi értelme, hogy egyedül. Létezhet pszichés abnormalitása annak, hogy ennyire drasztikusan vágyom arra, hogy valaki mellettem aludjon - leginkább egyvalaki...?

Holnap vizsga, próba, szerelés, és utazás - sok sok utazás...

funeral after birth

2006-11-27T13:32:00.000+01:00

E hónapban megszületett az eltemetett Sentenced utolsó korongja. Végre napvilágra került az utolsó koncert DVD anyaga. A kiadás többféle formában került a boltokba. A teljes csomag 2 DVD és 2 CD korongot tartalmaz. Elérhető a DVD menüje és egy nótát le is lehet játszani róla flash player segedelmével. Itt a link http://ecard.centurymedia.com/sentenced/dvd1.html.

Örömben az üröm... neveltetésem és identitásom végett az egyre gyakrabban hallott "el kell hagyni ezt az országot" hangzatos kijelentés ezidáig bántotta a fülemet. De a mai napon és is kimondtam.
Az ország, ahol mint egy vasfüggöny mögött minden másképpen működik. Csupán kétszer annyi pénzért lehet hozzájutni a boltokban a hordozóért, mint bárhol másutt. Azt mondom, hogy igen van, ami hogy úgy mondjam - tiszteletre méltó és szent... megveszem. És amikor látom, hogy a szomszédos országokban is a fele árért juthatok hozzá, kicsit elszomorodom.
- Nem, ezt nem fogom letölteni! Az a kérdésem ki megy mostanában nyugat felé, bármerre? (Tisztára mint anno...)

Arról meg nem is beszélve, hogy ezek után az országban kinek van arra anyagi fedezete, hogy az élete kulturális értékeire legális úton tegyen szert. Ez a szomorú... És igen, igazad van, hogy nekem csak ennyi problémám van - milyen szerencsés vagyok. Hát erről ennyit.
Nyilvánosan kijelentem, Magyarországon nem szégyen a lopás! Mondhatni, ha nem akarsz a 'média' fertőjében lubickolni és lesüllyedni a jó magyar színvonalra, akkor elengedhetetlen.
Javítom a statisztikát, egy újabb nem drogos, aki mégis a szenvedélye indíttatásából lop.

ébresztő kelj fel

2006-11-22T16:32:00.000+01:00

Sajnálom... Az imént tettük be a kocsiba nagymamám kutyáját. Az út célja az állatorvos. Nem az enyém volt, nem is foglalkoztam vele. Kicsit bántottam is, amikor észre sem vettem - a nagymamám miatt, de ez teljesen mellékes. Megöregedett és ez marad utána. Egy újabb halom a kert végében. Az előző még le sem lapult...
Nem is tudom mit mondjak, szomorú vagyok és kész. És persze az ember megsiratja azt a kis állatot - nincs mit tenni és az élet rendje.
Egyetlen négy lábú maradt a családban... Egy macska! Turbó. Mennyire gonosz tudok lenni és önző... Sajnálom...

Örökké tart
Gyere mondd el mi a baj bébi figyelek rád
Elõttem ne legyen titkod én nem vagyok az apád
Látom van valami ami a szívedet nyomja
Tudom az élet súlya, tudom a világ gondja

Gyere ne félj tõlem én nem verlek át
Ha belekezdtél hát folytasd tovább
Ha akarod suttoghatsz nekem
Az is elég hogy halljam, és én majd
Ott leszek és segítek ha baj van

Ha nem hiszed el hogy az életed ajándék
Nézd meg jobban hogy élnek anyádék
Ha nem hiszed el hogy az élet
Tényleg örökké tart
Hiába úszol belefulladsz pedig
Ott van a másik part

Na jól van, borítsunk fátylat a múltra
A dolgok jönnek aztán mennek hirtelen és
Néha elvisznek magukkal arra az útra
Ahol az érzelmek laknak nem az értelem

Gyere ne félj tõlem én jól tudom mi bánt
Néha mindenki elkövet néhány hibát
De ha magadba nézel és azt látod hogy
A szíved tiszta akkor
Jó az út amin jársz és többé
Ne is fordulj vissza

Ha nem hiszed el hogy az életed ajándék
Nézd meg jobban hogy élnek anyádék
Ha nem hiszed el hogy az élet
Tényleg örökké tart
Hiába úszol belefulladsz pedig
Ott van a másik part

Ha nem hiszed el hogy az életed ajándék
Nézd meg jobban hogy élnek anyádék
Ha nem hiszed el hogy az élet
Tényleg' örökké tart
Hiába úszol belefulladsz pedig
Ott van a másik part

Gyere mondd el mi a baj bébi figyelek rád
Elõttem ne legyen titkod én nem vagyok az apád
Látom van valami ami a szivedet nyomja
Tudom az élet súlya, tudom a világ gondja
Az élet súlya, a világ gondja

szöveg: Lukács László

hallom a hangodat

2006-11-20T12:29:00.000+01:00

Valaki, aki vagy
/szerző: Tankcsapda/

Az egyik csábít: na gyere és üzekedj
A másik halkan annyit mond csak: én hiszek egy...
Akinek meg nem jut más, csak egy szál gitár
Lehet a gonosz maga, lehet angyal, aki köztünk jár

Mohamed, Devla, Buddha, Krisna, Jézus, hány van
Akinek egy az Isten, és mégis nélküle él
És ha nem gyújt lángot a félhomályban
A végén majd vakon oda ad mindent a semmiért

Ha mindig arra vár, aki az égből
Csillagokat ígér, hiába kel fel és jár
Ha aztán elindulni fél
És amíg fájdalomból áll
Amíg félelemből él, addig
Nyugodni úgyse hagy
Az a valaki, aki vagy(4x)

Az egyik arra csábít, hogy amíg élsz üzekedj
A másik mondja, de nem érti, mi az a hiszek egy...
Akinek meg nem jutott más, csak ez a szál gitár
Ha akarod gonosz, ha akarod angyal, aki köztünk jár

De amíg fájdalomból áll
Amíg félelemből él
Addig nyugodni úgyse hagy
Az a valaki, aki vagy(5x)

A szeretetét
Az a valaki, aki vagy
Leteszi eléd
Az a valaki, aki vagy
Beléd lát
Az a valaki, aki vagy
Beszél hozzád
Az a valaki, aki vagy
Benned él
Az a valaki, aki vagy
Ugyan úgy remél
Az a valaki, aki vagy
Igen, beléd lát
Az a valaki, aki vagy
Beszél hozzád
Az a valaki, aki vagy

2006-11-19T15:48:00.000+01:00

nincs hír - csak neked

2006-11-19T15:14:00.000+01:00

34. dal

Ne hagyj el, ne dobj el, ne játssz el
Fogadj el, ítélj el, de ne hagyj el
Nincs múlt, nincs esély nélküled
Nincs társ, nincs tét nélkülem

Ne hívj el, ne űzz el, s ne menj el
Ne adj fel, ne adj el, ne fuss el
Nincs hang, nincs hír nélkülem
Nincs tér, nincs híd nélküled

Próbáltam már, s lelkembe mart: nincs másik part
Próbáltam már, s bármerre csalt, nincs másik part
S ez visszatart

Vigyázz rám, ha álmodnék rossz álmokat
Vigyázz rám, ha lázadnék, s nem szabad
Van hely, hogy átölelj, ez jutott
Mérd fel, s hidd el, ha nem tudod

Próbáltam már, szívembe mart: nincs másik part
Próbáltam már, vonzásban tart, s nincs másik part

Ne hagyj el, ne dobj el, ne játssz el
Fogadj el, ítélj el, de ne hagyj el
Nincs múlt, nincs esély nélküled
Nincs társ, nincs tét nélkülem

Próbáltam már, szívembe mart: nincs másik part
Próbáltam már, s bármerre csalt, nincs másik part
Próbáltam már, lelkembe mart: nincs másik part
Próbáltam már harmincnégy dalt, de nincs másik part

Ne hagyj el, ne dobj el, ne játssz el
Fogadj el, ítélj el, de ne hagyj el
Nincs múlt, nincs esély nélküled
Nincs társ, nincs tét nélkülem

Ne hívj el, ne űzz el, s ne menj el
Ne adj fel, ne adj el, ne fuss el
Nincs hang, nincs hír nélkülem
Nincs tér, nincs híd nélküled

Próbáltam már, s lelkembe mart: nincs másik part
Próbáltam már, s bármerre csalt, nincs másik part
S ez visszatart

Vigyázz rám, ha álmodnék rossz álmokat
Vigyázz rám, ha lázadnék, s nem szabad
Van hely, hogy átölelj, ez jutott
Mérd fel, s hidd el, ha nem tudod

Próbáltam már, szívembe mart: nincs másik part
Próbáltam már, vonzásban tart, s nincs másik part

Ne hagyj el, ne dobj el, ne játssz el
Fogadj el, ítélj el, de ne hagyj el
Nincs múlt, nincs esély nélküled
Nincs társ, nincs tét nélkülem

Próbáltam már, szívembe mart: nincs másik part
Próbáltam már, s bármerre csalt, nincs másik part
Próbáltam már, lelkembe mart: nincs másik part
Próbáltam már harmincnégy dalt, de nincs másik part

Presser Gábor – Sztevanovity Dusán

Darth darge

2006-11-19T11:10:00.000+01:00

A macskajaj minden szívderítő tünetét produkálom - már nem vagyok ember. És igen ma meghallgatom a férfibánatot. A teám ázik, és nem vagyok biztos benne, hogy nem hányom ki ahogy lenyelem. De az életnek megvannak ezek az apró kis finomságai. Kell egy kis izgalom. A szóval semmit sem tudok. Ha sikerül leoltani a fejemben a lámpát és nem gondolkodom, akkor egész tűrhető. De egy hülye fasz vagyok, mert látod most is azt teszem.

Szóval olyan lehetetlen helyzetbe kerültem, ahol válaszút elé kell állítani a másik felem. Fos érzés, hogy egyáltalán szükség van erre. És a legszörnyűbb az, hogy ha véletlen jelentkezne is, akkor sem vagyok biztos benne, hogy bármi is változna. Illetve tudom, jól, hogy ha nekem támad, hogy miért tűntem el, akkor nem tudok tovább tolerálni. És ez gáz, gáz, hogy ilyen szituációkon spekulálok. És nem azon, hogy tündér bűbáj lesz és módot, lehetőséget biztosít arra, hogy magunk legyünk és tudjunk beszélni. Én nem kérek olyan sokat, vagy kérek? Már magam sem tudom.
... nem érkezett levél tőle. Ezt a csatornát is kipipálhatjuk. Félek ettől az egésztől. Valahogy minden más, de mégis valahol ugyanazt érzem. Az idő majd válaszokat ad a kérdéseimre. Nem tudom hogy lesz!

visszaszoktam

2006-11-19T05:47:00.000+01:00

Rég voltam olyan állapotban, mint ma vagyok. Tudatosan, akarattal leittam magamat úgy, hogy ne legyek képben. Persze, ez amint a mellékelt ábra mutatja? nem megy! Ma olyan magányosnak éreztem magamat, mint egykor. És meglepő, mert ugyanúgy szar érzés. Ezzel a hiánnyal kapcsolatban eszembe jutott a magány, és az, hogy milyen egyedül lenni. Aztán persze hiába nem akartam gondolkodni, de eszembe jutott a szerelmem hiánya. Igen és itt mondod jogosan aztm hogy elbasztad... Hát ja bazdmeg.

A kék asszony él! Alakot változtat olykor, és megtalál!

Nem tudom mi lesz. Illetve egyet érzek határozottan. Nagyon oda kell figyelni magamra, mert egyszer kétszer háromszor megvád a szerencse, de .... mindegy.
Ma jó leragad a azemnem - jó éjszakát.

bazdmeg ne hargudj mocskos a szám

2006-11-18T04:03:00.000+01:00

Mielőtt megkérdeznéd... igen be vagy baszva. Hosszú idő óta nem írtam így igazából. Volt idő, mikor rendszeres volt ez a szar, de látod... semmi sem állandó. Ez a ami nap izgalmas volt. Két kedves barátom jutott el a szakadék szélére, ahol majd meglátjuk, hogy az egyik lelöki a másikat, vagy összekarolkozva zuhannak le, vagy kézenfogva visszasétálnak a városba. Az idő mindenre választ ad!
Ma együtt ivott a négy kandúr. A Jaffában körbeültünk egy asztalt és beszélgettünk. Ma csodák csodája, senki sem mondta, hogy utál. Ez meglepő, mert amúgy eza dolog előszokott jönni. Aztán ez az amaz és egy szórakozóhely.
Kedvesemmel ma olyan hangon beszéltem, ahogy még nem beszéltem nővel!
- Szar beismerni, de én is csak egy idióta pasi vagyok.
Olyan kifejezéseket használtam, amik nem méltóak hozzám, illetve ezidáig nem kerültem olyan helyzetbe, hogy méltóvá tegyem őket. Valójában nem bánok semmit. Tudom, hogy fájdalmat okoztam, és azt is, hogy célba ért és fájt. De nekem is fájt, hogy ez történt és én sírtam megint. hehe én csak sírok ha már nem tudok mit tenni - ez van. Kedvesem, ma ezt mondta, hogy Ő ilyen meg olyan és így érzi jól magát és keressek mást, aki hozzám való...
- Ezt most higgyem el?
Csak állt előttem félve és próbálta megjátszani, hogy uralja azt a helyzetet, amit nem sikerült szerintem még a földön senkinek sem... Amikor szeretsz valakit és mégis valamiért azt akarod neki mondani, hogy menjen el... De közben tudod jól, hogy ha elmegy nincs miért tovább élned, mert csak Ő van neked ebben az életben.
- Jól látom?
Nem tudom mit hoz a holnap. Nem ismerek rá gondolni... Abban bízom, hogy egy összeborulásos bújás és szeretlek teljes ölelés odébb taszigálja a szívemre nehezedő keserű érzést.
Nem ilyen ez a lány! Én tudom, hogy nem mindegy mi történik... De képtelen vagyok megfogalmazni és a tudtára hozni, hogy léteznek más világok az egy világon kívül, méghozzá azon kívül amit ő él. Én, talán kívül élek egy saját világban... nem tudom. Az is lehet őrült vagyok. Ez egyre inkább aggaszt... Majd erről is mesélek, de ez nem fontos jelen pillanatban.
Tényleg leragad a szemem és arra gondolok, hogy vajon hagyja e a szerelemem, hogy elveszítsem... Nem finom érzés... Az Élet nem séta! Jó éjszakát...

mennyi a vége

2006-11-12T02:24:00.000+01:00

Tegnap hosszú idő után ismét lehetőségem nyílt elmenni egy Nulladik Változat koncertre. Jó volt nosztalgiázni egy kicsit. A hangulat nem sokat változott, ja és az új lemez pár nóta után esélyes arra, hogy a decemberi Benczuros koncerten megvásárlásra kerül. Íme egy nóta, hogy ne maradjon szellemi táplálék nélkül a blogom, vagy mifeném.

Fáradt utcákon
A fáradt utcákon járva
A színek és az árnyékok játszanak nekünk.
Gyere velem a kapuk mögé! (a kapuk mögé)
Beszélni akarok neked,
Beszélni akarok neked,
Mert szeretlek.

Egy halvány mosoly az ég alatt,
Remegéseinkben vártuk a tavaszt.
Aztán elmegy a nyár is,
De te eljöttél,
Gyere velem a kapuk mögé! (a kapuk mögé)

Olyan vagyok én is, mint te,
Olyan magára hagyott.
Az éjszakák sötétek,
Ragyogjunk, mint a csillagok!
Egy pillanatban még háttal állok,
De fordulok én is feléd.
Minden világnak csak egy vége van,
De ez még csak a kezdet,
Ami épp most véget ér.

A fáradt utcákon járva
A színek és az árnyékok játszanak nekünk.
Ugye eljössz velem a kapuk mögé! (a kapuk mögé)
Beszélni akarok neked,
Beszélni akarok neked,
Mert

Olyan vagyok én is, mint te,
Olyan magára hagyott.
Az éjszakák sötétek,
Ragyogjunk, mint a csillagok!
Egy pillanatban még háttal állok,
De fordulok én is feléd.
Minden világnak csak egy vége van,
De ez még csak a kezdet,
Ami épp most véget ér.

Véget ér a kezdet (3)
Véget ér a kezdet, a kezdet a kezdet.
Nulladik Változat

szinuszos a f*szom

2006-11-04T17:18:00.000+01:00

Azt hiszed most tök jó, azt a következő pillanatban minden megváltozik más irányba kerül a cél és távolodni kezdesz tőle. Mint mikor egy hullámvasúton robogsz egy amolyan szinuszhullám lefelé süllyedő görbéjén. A világot hó lepi el, mindenki megdermed egy pillanatra és mikor végképp leoltják a lápát, hogy teljes legyen a káosz borítanak rá egy kis olajfestéket. Mint amikor a kiábrándult ember akinek semmi affinitása sincs az életéhez nyugtatót vesz be, hogy lendületbe jöjjön – csak gratulálni tudok egyetlenem.

Annyi a haszontalanság az életben, hogy észre sem vesszük, ha valami értékes. Egy csomó töltelék kerül a malacbélbe, úgy hogy majd szép pukkan. Azt amikor a serpenyőbe teszed szétnyílik és deformált alakot ölt. Na ez történik velünk is. A sok gondolatunk lassanként eldeformál minket és vakká tesz.

... ha cigi helyett gumit vennék, semmi gondom nem lenne az életben …

Nincs vallás, nincs politika, nincs társ, aki képes lenne felnyitni az ember szemét. Az egyetlen projekt amiben az ember végérvényesen magára van utalva. Jönnek ön jelölt tanácsadók, - pont mint én - akik megmondják a frankót és te csak bólogatsz, és közben azon gondolkozol vajon vágja-e, hogy elvesztetted a fonalat, vagy hogy amúgy most mi is történik pontosan körülöttem, mert valamibe irtó mélyen belecsöppentem. Ezek a kihívások azok amikkel teljesen felesleges foglalkozni.

Ha valami érdekel, nézz utána. Ha valaki tetszik hódítsd meg, vagy veszítsd el örökre. Ha valami nem jó, ne csináld. Ha valami jó, csináld annál gyakrabban. Minden ilyen egyszerű, csak az életet okoljuk azért, ha valamihez gyávák vagyunk, vagy túl bénák. Az élet önmagában lófasz sem, csak egy üres vászon, ha valamit kezdeni akarunk vele, hát meg kell fogni az ecsetet azt had szóljon. A legkomolyabb műalkotás, és pont azért mert mindenki szabadon művelheti és ez az ami befejezhetetlen. amíg él az alkotó, a műve formálódik vele együtt.

Barátaim, éljetek Életet! Fessétek tele a vászonotokat újra és újra. Ami meg a formákat illeti, azt hagyjátok magatokon kívül.

Az utcán elfér a sok szemét, idebent a lélek lakik.

ma későn jövök

2006-10-29T23:18:00.000+01:00

Ismét jelentkezem kulturális melléklettel. Szóval úgy alakult, hogy kezeim közé kaptam a Irvine Welsh Trainspotting című könyvét. Gondolom a filmet jól ismered és bizonyára tetszett is... Hát a könyvhöz képest semmi. Alapvető dolgok vannak elferdítve és kihagyva a filmből. Egy szó mint száz, ha tetszett a film el kell olvasnod a könyvet.

Az imént sikerült végre megnéznem az Amerikai história X című film alkotást. Összegezve nem az az agyatlan amerikai tinivígjáték, amit csak azért nézel, hogy bevágódhass a csajoknál, és hogy tippeket szerezz arról, mi megy manapság a csajoknál. Érted ezekben a filmekben nem divat a kabát le/fel segítés, meg a tömegközlekedési járműről való lesegítés, ezért ha bevállalsz valami hasonlót, a mai lányok úgy néznek rád, mint az ufóra. Viszont hamarabb célt érsz, ha valami egyszerű, de mégis frappáns, irtó bárgyú közhelyet bedobsz. Na de elkanyarodtam, lehet hogy ez lejárt lemez és tényleg ufó vagyok, de én most láttam ezt a filmet és ha nem láttad, hát nézd meg, nem fog csalódást okozni.

aurvaanyatok

2006-10-24T02:08:00.000+02:00

Szóval ott ahol megszületett az összes kib***ott szánalmas kretén haljon meg. Mert ha hiszed ha nem, és nincs vita, mer5t ez az én naplóm nem igazság, amit ez a rabszolga csürhe művel, akik rendőrségnek nevezik magukat. Nem tudom elfogadni, hogy az ember kétezerhatban ne mehessen ki az utcára. Én nem vo,tam eben a városban és talán szerencse is, mert bizonyára a gebasz közepén tomboltam volna a méregtől, hogy mit képzel az elnyomó rezsim. Ha olyan szánalmas vagy, hogy a média maszlag vezérel és beveszed amit azok mondanak, akkor kérlek emeld meg a segged és takarodj ki az utcára, hogy lásd mi van odakint. És, ha úgy gondolod még az után is, hogy reális a kép, akkor nem tudok mit mondani, halj meg így egyszerűen, mert az ember azért több egy állatnál, mert képes mérlegelni, meg a többi olyan dolog amit a bölcsek leírtak helyettem. Én nem érzem magamat egy felbujtó „foci huligánnak” vagy mi a faszomnak, de valahogy ha akarom ha nem nem tusom elkerülni, azt hogy szembesüljek ezzel a rszararal.

Tokajhegyalja környékén jártam az elmúlt napokban és bíztam benne, hogy nem ilyen befejezése lesz a dolognak. De milyen dolog az, hogy egy kibaszott személy kisajátítja a magyar állami rendőrég teljes állományát és azok úgy cselekszenek, ahogy az óhajtja. Mielőtt valami agyhalott kommentálna nem azt mondom, hogy ezt vagy azt védik, hanem, hogy egyáltalán védik. Ezeknek a fasiszta mocskoknak a „KÖZBISZONSÁGOT” kéne fenntartaniuk.

Vidéken jártam és arrafelé az emberek nem a kibaszott farokméretükkel vannak elfoglalva, így nem is úgy néztek rám, hogy meg akarnak ölni és ez felemelő élmény volt. Na meg az útközepén Cseh Tomi Budapest éneklés magamban reggel úgy, hogy nem jött egy autó sem, na hát az is azt az állapotot idézte elő, ami számomra az ideális. Összegezve a Csárlitursz úgy volt fasza, ahogy volt. Maradandó élmény, még ha sokszor rámtört azon depresszió közeli állapot, hogy olyan magányos vagyok.

De hidd el nekem az, hogy „mi csak játszani jöttünk a földre” nem maga a megtestesült igazság. Én úgy gondolom, hogy az élet parancsok teljesítéséből áll. Miklószkázadostól hallottam, hogy Ő azér állt be a honvédséghez, hogy ne kelljen döntenie, és megcsinálhassa az, amit parancsolna neki. Valami olyasmi a véleményem, hogy igaza van.. és az Élet ugyanez!

Ja rég nem írtam és ha nem írom ezt a naplót az azzal jár, hogy felmerül bennem egy könyv írása. Igaz necces, mert hát mint tudjuk stílusom még mindig, de az élet és az ismert írókból képes vagyok egy új kötésű masszőrt alakítani.

Alvás

az élet értelme

2006-09-18T14:54:00.000+02:00

Ha létezik olyan, hogy szép és jó, és úgy azoknak vannak fokozataik is, akkor a legjobb vagy legszebb szó takarja azt, amit leginkább kedvünkre valóként élhetünk meg. A teljesség, a szabadság, és a frusztrációk, gátlások, korlátok nélküli lét egy varázslatos érzés. És amikor ezt egy olyan emberrel éled át, akit szeretsz, akkor elönti a szíved az elégedettség.

- Hosszú volt az út, igen. Fáradságos és viszontagságokkal teli. De megérkeztem és társat találtam, és nem kell tovább egyedül mennem...

A hétvége, ami az életem eddigi legcsodálatosabb hétvégéje, rengeteg szépséget és apró örömöt rejt magában. Ennyi jó, hogy történhet az emberrel, azt nem is gondoltam volna.
Egy csapásra minden, ami eddig keresztezte utunkat a helyére került. Nincs veszekedés és provokáció. Harc, az igazságomért. Egyensúly van, ami úgy érzem közös letéteményből való. A fundamentum, maga a szerelem. Kaptam valamit ettől a lánytól, amit mi bizalomnak nevezünk és amit egy párkapcsolatban szerelemmé formáltunk. És ez kellett, hogy felszálljon minden méreg, ami sebezte a közöttünk levő érzelem gyűrűt.

Rettegtem attól, hogy nem tudok valamit feldolgozni, és védelemből elutasítom – meggyűlölöm. Ahogy, visszafelé is éreztem ugyanezt. De ezzel a „nexussal” egy csapásra feloldódott minden kötés. Ami fontos nekem, az fontossá vált neki is. Ami neki fontos, az többé nem úszik bele az én általam fenntartottnak vélt szférába. Minden a maga helyére került. Hálás vagyok a mindennek, hogy ezt megkaphattam, megérinthettem és lehetőséget kapok, hogy továbbra is élhessek vele.
- Azon leszek...

zárva, talán holnap

2006-09-13T16:29:00.001+02:00

Ez a nap, amire azt szokták mondani, hogy bárcsak fel sem ébredtem volna. Lényegében semmit sem csináltam. Csak tettem a dolgomat. Meló és az elkövetkezendő dolgok számbavétele. A suli ahogy most látom, teljesen úgy működik már mint az ország. Vagyis sehogy. Rövid helyzet ismertetés. Nem engedtek felvenni két tárgyat, ezért beiratkozáskor kihúzatták velem. Így tankönyvet sem kaptam és semmit. Ma az ETR-en látom, hogy a vizsgára kijelölt tárgyak között szerepelnek... akkor kérdem én, hogy van ez? Most én idegeskedjek agyhalott törvényhozók és azok kényszerű csatlósai helyett... /Köszönöm, ezért is ti vagytok a felelősek./

Na mindegy rábólintok és elfogadom ami van... vagyis majd lesz valahogy, amikor meg arra járok rákérdezek. De vagy működik valami, vagy nem. Addig nekem miért kell találkozni bármivel is amíg az nem biztosítja azokat a dolgokat amire hivatott. Vagy szokjunk hozzá, mi diákok, hogy a dolgok általában nem működnek és ha mi is tenni tudókká válunk, akkor mi is félkész silányságra mondjuk rá, hogy készen vagyok! Nem értem én ezt...

Jönnek a sötétedések, és a hideg fázós reggelek. Ahogy tavaly rettegtem a téltől, hogy milyen lesz – egyáltalán túlélem-e, most ugyanazt érzem, csak másképpen. Tegnap a próbateremből kifelé láttam, hogy 8 órakor sötét volt... És végül is tavaly télen is jól éreztem magam. Bízom benne, hogy ez is csak egy vak lárma. Hajnalban ballagás az oskolába, na meg a tömeg és a rohanás. Asszem kell zene az arcomra, ha pénzhez jutok veszek olyat is – bár nem terveztem, de már egy ideje gondolkodom, hogy egy csomó ingertől megszabadítana.

Rettentő féregnek érzem magam a mai nap... képtelen vagyok túllépni magamon.
Bocs, most zárva vagyok...

talán ilyen vagyok

2006-09-03T03:46:00.000+02:00

Lefeküdtem aludni, azt újra itt találtam magam... Ni csak, netán nem tudsz aludni Dani... hehe
Ma nem láttam éjszakai buszt, sőt semmilyen buszt sem. Egészen furcsa már. Bár az igazat megvallva herótom van az éjszakaitól. A múltkor a 931-es maradt ki jól, szóval a blahán dekkolhattam egy órát. És ami a legdurvább, hogy mostanában tök józanul keveredem az éjszakaihoz. Na és itt a kontraszt, az éjszakában mindenki részeg. Csak most vettem észre mennyire meghatározó az életünkben a szesz. Egyszerűen, aki éjszaka mozog az be van baszva. És a kivétel, mert van, az csak a szabályt erősíti. Durva dolgok ezek.

Épp az imént sikerült kiélesítenem éleztem első Virtuálisan futó oprendszerét. Izgalmas, az Ubuntumon csücsül egy ikszpé. Az igazat megvallva, a hangteljesítményére vagyok kíváncsi. Ha klafán pörög, akkor nekiiramodom a házi stúdiózásnak. Párhuzamosan a zenetanulással, az lesz aztán csak a finomság.

A minap láttam egy filmet – ilyen felvonulási téri vetítés egy multi jóvoltából.
Minden végzet nehéz
Nekem tetszett, és tökéletesen papírforma szerint alakultak benne a szálak. Néhol annyira, hogy a magam életére is ráismertem benne. hehe vicces dolog viszont látni azt ami egykor nagyon fájt és így utólag meg sem érted, hogy mi őrjített meg benne ennyire.

Na Drága Barátom igazad volt, azok a fellegek odébbállósak. Semmi sem konkretizálható, és stabil. Egyszer így máskor úgy... ennyi a történet. sok minden történt mostanában, úgy is mondhatnám pörögnek az események. Ugyanakkor valójában a fináléhoz értem. Várakozás van, mert még nincs vége a nyárnak, de a suli meg hamarosan kezdődik. Tehát inkább várom azt mint búcsúztatom a nyarat. Sosem volt a kedvenc időszakom a nyár. Akármennyire is próbáltam megtölteni tartalommal, mindig úgy éreztem, hogy a lemondások sorozata. Biztos, a mércémmel van a baj. De nincs panasz, mert idén azért voltak életszerű élményeim.

A tél a melankóliáé a nyár a lemondásé... majd idővel elválik, hogy mit kezdjek egyikkel másikkal. Bár a szépség mindegyikben ott rejlik és azt mindig meg tudtam találni. Teljesen a várakozás kisded izgalma éledt fel bennem. Ez furcsa érzés.

Tisztelet Faludy Gyuri bácsinak...

2006-09-02T18:47:00.000+02:00

Tanuld meg ezt a versemet

Tanuld meg ezt a versemet,
mert meddig lesz e könyv veled?
Ha a tied, kölcsönveszik,
a közkönyvtárban elveszik,
s ha nem: papírja oly vacak,
hogy sárgul, törik, elszakad,
kiszárad, foszlik, megdagad
vagy önmagától lángra kap,
kétszáznegyven fok már elég -
és mit gondolsz, milyen meleg
egy nagyváros, mikor leég?
Tanuld meg ezt a versemet.

Tanuld meg ezt a versemt,
mert nemsokára könyv se lesz,
költő se lesz és rím se lesz,
és autódhoz benzin se lesz,
és rum se, hogy leidd magad,
mivel a a boltos ki se nyit,
s kivághatod a pénzedet,
mert közeleg a pillanat,
mikor a képernyőd kép helyett
halálsugarat közvetít,
s mert nem lesz, aki megsegít,
ráébredsz, hogy csak az maradt
tiéd, mit homlokod megett
viselsz. Ott adj nekem helyet.
Tanuld meg ezt a versemet.

Tanuld meg ezt a versemet,
és mondd el, mikor kiöntenek
a lúgtól poshadt tengerek,
s az ipar hányadéka már
beborít minden talpalat
földet, akár a csiganyál,
ha megölték a tavakat,
s mankóval jön a pusztulás,
ha fáján rohad a levél,
a forrás dögvészt gurguláz,
s ciánt hoz rád az esti szél:
ha a gázmaszkot felteszed,
elmondhatod e versemet.

Tanuld meg ezt a versemet,
hogy elkísérjelek. Lehet,
s túléled még az ezredet,
s pár kurta évre kiderül,
mert a bacilusok dühödt
revánsa mégse sikerül,
s a technológia mohó
hadosztályai több erőt
mozgatnak, mint a földgolyó -
memóriádból szedd elő
s dúdold el még egyszer velem
e sorokat: mert hova lett
a szépség és a szerelem?

Tanuld meg ezt a versemet,
hadd kísérlek, ha nem leszek,
mikor nyűgödre van a ház,
hol laksz, mert nincs se víz, s gáz,
s elindulsz, hogy odút keress,
rügyet, magot, barkát ehess,
vizet találj, bunkót szerezz,
s ha nincs szabad föld, elvegyed,
az embert leöld, s megegyed -
hadd bandukoljak ott veled,
romok alatt, romok felett,
és súgjam neked: tetszhalott,
hová mégy? Lelked elfagyott,
mihelyst a várost elhagyod.
Tanuld meg ezt a versemet.

Az is lehet, hogy odafenn
már nincs világ, s te odalenn
a bunker mélyén kérdezed:
hány nap még, míg a mérgezett
levegő az ólomlapon
meg a betonon áthatol?
s mire való volt és mit ért
az ember, ha ily véget ért?

Hogyan nyújtsak néked vigaszt,
ha nincs vigasz, amely igaz?
Valljam meg, hogy mindig reád
gondoltam sok-sok éven át,
napfényen át és éjen át,
s bár rég meghaltam, most is rád
néz két szomorú, vén szemem?
Mi mást izenhetek neked?
Felejtsd el ezt a versemet.

/Toronto, 1980/

Szállj!

2006-08-27T05:40:00.000+02:00

Megint jeletkezem már öt óra is elmúlt. Úgy látszik „a hajnal feszült, a takaróm égben nézem a hajló fényt sikolt és zuhan át” - ez Nulladik Változat volt. Szóval igen jobb paszban vagyok mint tegnap. Mindez, talán a napos időnek köszönhető, vagy valami olyan dologhoz amihez halványlila gőzöm sincs – pl. a csillagjáráshoz. Kedvesem nem szívesen fogadja el, ha kiábrándulok az életből – igaza van, én sem tennék másként a helybében, ahogy nem is teszek, ha hasonló helyzetbe kerül. De most mint a jó szinusz gőrbe állíthatom, tök jól érzem magam. Ne ess kétségbe – még nem őrültem meg. Tudom mit írtam tegnap... De az, hogy tegnap kiírtam magamból, nagy terhet vett le a bállamról. Meg sokamindent kiírtam msnen is dzsiádzsónak. Szóval ma tiszta szívvel (tudattal) indítottam a napom – kébé nem számít semmi, csak az, hogy tudom én mit szeretnék. Illetve a mai nap nyámmogtam társaságom közreműködésével és íme megszületett a gyermek. Egy ölelés, egy csók és egy pillantás, amiből mindent megtudtam és amire már régóta vágytam. Annyit tudok ehhez hozzáfűzni, hogy egyszer lent egyszer fent.
Na elköszönök, mert leragad a szemem. Jó éjszakát kicsim – látod ezt szoktam mondani. Tényleg tudtad, hogy már több int egy éve minden lefekvékor jó éjszakát szoktam kívánni? Barátoknak, családnak, mindig másnak. Julius óta viszont egyvalkinek és ennek nagyon örülök. Szóval örülj velem!

HelpDesk

2006-08-26T16:04:00.000+02:00

Vannak olyan emberek akik a Drága Barátom megszólítással kommentálnak és nincs tudomásom róla, hogy kik lehetnek Ők. Meg sem tudom nekik köszönni.

Tipp!

Ha az Other opció alatt írsz hozzászólást, akkor meg tudod adni a nevedet.
Ja és ha aláírod a hozzászólást az is megoldás lehet.

Köszönöm!

bocs

2006-08-26T03:47:00.000+02:00

Három óra van... mindenki halott. A partnerlisa msnen teljesen üres. Spem jött dögivel, meg munka ezt kifujt. Érdemes volt ezt a napot is megélni. Na jó nem! Kicsi letargia tört rám és hirtelen arra gondoltam, hogy lehet halnom kéne egy kicsit. Nincs momentán rossz kedvem, mert miért is lenne... Csak elfogott az érzés, hogy ha alszom, csak konzerválom a dolgokat. Lehetőséget biztosítok egy újjabb napnak, ami olyan mint a többi. Megfelelés, rohanás, külsőségek meg a sok szar amitől herótom van. Az vagyok ami és úgy ahogy. És Én vagyok az a srác aki nem fog ezzel sohasem megbarátkozni. Mindig baszni fog odabent az érzés, és sosem leszek képes más lenni. Nem én leszek az akibe beleszeretnek a lányok és nem én leszek az aki elégedett lesz önmagával. Ami vagyok, azt vállalom. Én leszek az aki kibaszott aranyos lesz és szeretni fog, mert ilyen vagyok. Mindenkit és nem válogatok. Annyi minden van amit még meg kéne tennem, de ma rájöttem, hogy nem az én pájám ez... Átadom valami rátermettebb arcnak a staféta botot, ott a bátyám, vagy akárki. Amit én még nem értem el, azt majd ő úgyis megvalósítja. Végül is, ami még hátra van az már csak átörökítés. Nevettem, sírtam – azt jó lenne most is, ugye kistesó – szerettem, szerelmes is voltam, zenéltem, írtam, tanúltam, fűztem, meg még miló egy fasza dolgot csináltam. Mit várhatok még az élettől... Ha tudod, szólj! Komolyan jelen pillanatban nem tudom, mi lehet még amiért érdemes lefeküdni, és aztán felkelni és újrakezdeni.

Amit elterveztem... Könyveket vásárolok (gitáros könyveket, zeneelmélet könyvet, meg a Wass Albert Hagyatékát). Meg veszek routert, hogy legyen Ricsibácsinak nete, hogy tudjon jól csajozni.
Ja meg fasza halk tápot, hogy meghittebb legyen az együttlét a számítógépemmel. Ja és mikrofont - ha már álványom van – hogy énekelhessek szabadon, hátha valami jó kisül belőle. Na és egy elektroaquisztikus gityó, hogy legyen min megtanulni végre gitározni.
Ez persze egy hosszú távú történet, nagyjából sorba írtam le, hogy miként tudom ezeket megszerezni.

Na, de tessék az emberi elme... találtam értelmet a dolgaimnak...

Ahogy hazajöttem az étkezőasztalon egy üres tányér fogadott és ez minden este így van... összeszorul a szívem. Úgy ennék már egyszer a családommal. Jaj pedig szoktam, de ez annyira megrázó, hogy mint egy hontalan sehonnai éhezem és az éjszakaira virrasztok. Közben, étellel és szállással várnak idehaza. Furcsa dolgok ezek.

És tudd jó passzban vagyok. Hallod Dani ott a távolban, nevess magadon. Van munkám, amiből azér pénzt is látok olykor. Van hol tanulnom, látjátok többre vittem mint gondoltátok. Van szerelmem, ez ami kifürkészhetetlen számomra. És hát ami a legfontosabb, van családom és vannak barátaim.

Ja és ne feledkezzünk meg tanítonk és mesterünkről sem... van Dr. Genya, aki szívébe zárta kicsiént. Ja és rok rok a nevem.

hangulatok

2006-08-20T13:56:00.000+02:00

Az imént jutottam el 20yról csápgézára, pontosabban a Pridigy galériára. Az, hogy szarok a képek, mit sem számít már. Az annál inkább, hogy nem tudtam ott lenni. Vigasztal, hogy talán csalódtam volna bennük. Na vége! Kezdem kipihenni magam, kezdem látni mi fontos, érzem, ha hibázom és érzem, hogy tudok rajta változtatni. Igen hölgyeim és uraim, kijelenthetem – már nem sodródom. Köszönettel tartozom mindenkinek, aki mellettem állt és áll, tudom nem könnyű az ilyet átélni, megélni és túl élni. De mint minden, ez is csak egy hangulat – ugye kicsim...

Tanulnom kell, még rengeteget. Mondjuk úgy, hogy elszoktam a társas élettől. Olyan dolgaim vannak, amiket magam sem tudtam, hogy vannak – illetve eddig nem voltak. Szóval bele kell rázódni. Én így védekezem. Pikkelyek helyett bunkó vagyok. Bár azonnal észreveszem, hogy pont nem jó, amit csináltam. Legutóbb egy kopasz fickót aláztam le – buzi vagy ha elviszed – beszólással. Milyen fasz vagyok... Pedig csak szólt, hogy ne hagyjuk az asztalon a telefonunkat, mert eltűnhet. Na de íme, ettől ember az ember – a következő feladat adott.
- Higgadj le Dani!

Köszönöm, hogy ezt így kapom.
Minden múlt és könnycsepp az orromon.
Minden nap egy ajándék szerelmem.
Ismét köszönöm, minden életem.

Előkerülnek emberek a múltból, barátok, jó barátok és megveregetik a vállamat, miközben így szólnak – Helyes Dani, jól választottál... És ebben a pillanatban annyi érzés és hangulat árad meg bennem és szóródik szét a térben, hogy öröm táncot jár a szellemem.
- Kezdek rájönni, mit jelent az az egy valami, ami az élet értelme... vicces mert nincs megoldás, csak egy hangulat.

HANGULATOK
ifj. gróf Bethlen Balázsnénak

Halljátok-e? a kékes hegygerincen
felharsant már az őszi hallali.
Ugye, nem tudtok most csapongó szívvel
rügy-pattanó Napkeltét vallani?

Pedig a sárga lomb: az is virág,
és a halálban lappang már az élet,
mely összeomló múlt-romokból éled.

Higyjétek el: csak hangulat az élet.

Higyjétek el: a nyári arculat,
s az őszi fák borongó arculatja,
csak hangulat, és újabb hangulat.

S higyjétek el nekem,
hogy a halálban nincsen veszteség,
hogy a halál csak újabb fordulat:

mert minden hangulat egy élet,
és minden élet csak egy hangulat.
Wass Albert

Te is genya vagy?

2006-08-08T10:56:00.000+02:00

Peregnek a napok és zajlanak az események. A szinusz görbém már látom, hogy soha a büdös életben nem lesz egyenes, de jó ha ehhez hozzászokom, mert jobb az, ha kevesebbet várok, úgy minden mosoly egy ajándék. Eszem kedvesem sütötte ételt, iszom a reggeli teám, és azt kérdezem magamtól, hogy miért olyan piszok nehéz! Miért nem lehetnek a dolgok pusztán szépek, jók, rosszak vagy akármi. Bár az biztos, hogy ha az ember rendszeresen iszik, akkor másnap nincsenek ilyen kételyei – Szomorúság költözik a szívébe és boldogság, amikor végre újra ihat. Mondjuk úgy, a váratlan lelkiállapotokat ki lehet egész jól küszöbölni.

Harc az élet komám!

Vannak olyan dolgok, amit pusztán őszinteséggel, figyelmességgel, áldozatkészséggel nem lehet megoldani - sajnos. Nem tudok valakiből jámbor külsejű kiscserkészt faragni, amikor félelmetes a megjelenése és akárhogy is van, mi emberek buzik vagyunk és elsőre ítélünk. Vagy egy családban nem tudom megoldani a gyökerekbe ágyazott konfliktusokat, pont úgy ahogy a sajátoméban sem. Nem is tudom mit tettem, hogy védjem magam. Talán a szigetem lehet a megoldás. Hülye vagyok és szemét tudom – de nem érdekel, mert vannak dolgok amiket tényleg jobb, ha az ember leszar. Harminc év múlva tejesen mindegy lesz, hogy milyen vagyok... én leszek az a fasz, aki ott áll majd és ha jól csináltam egykoron, lesz erőm segíteni a zsarnokot. Vicces ez, de így van... Nem tehetsz másképpen, mert ez törvény.

A lényeg, hogy légy résen és ne nyiffanj ki addig.

Szóval a sziget adott, le is van ez fektetve parancsolatként ahogy kell. Ám, ahogy itt a parancsolatot nem tartja be az ember, úgy én sem foglalkozom az egésszel a szigetemen. Szóval mondjad tinó, te vagy én élem le a továbbiakban az életem... Köszönöm, akkor meg mi a faszt ugatsz bele. _pont_
Nem szeretek lemenni a földszintre... Ha a család itthon van, érthető – vicces mi! Ha nincs, a macska miatt. Legalább itthon tiszteletben tarthatnák, hogy mihez van kedvem.

"Unom már, hogy mindenki baszogat!" (Tcs)

When a Man Loves a Woman

2006-08-01T21:51:00.000+02:00

Valami zenére vágytam, odakint zokog, egyedül vagyok, a család Baján. Nem volt mit tenni, Zorán Az élet dolgai lemezre esett a választás. Ha ismered tudod miről beszélek, ha nem, kár is olvasnod, úgysem érted... Ma beültem a Helvéciába egymagam, volt egy szabad órácskám. Kértem egy sört, majd a felénél, rájöttem, hogy jól esne egy dzsin. Majd találkoztam az egyetlen nővel aki megért úgy, ahogy kifejezem magam.
Szóval, ha hallottál már szépet, akkor az ez a lemez. Íme a szövege: URL. Olvasgasd egy kicsit, és is azt tettem évekig... És azt hiszem tenni is fogom a végig.
Szóval ültettem egy új fát a kertembe. És valami történt, mert úgy érzem gyökeret eresztett és kitépik tövestül. Igen talán ez a legjobb hasonlat. Nem is tudom, hogy hogy bírja a mellkasom.

magamnak

2006-07-31T22:05:00.000+02:00

A messzeségben

Egy csók szült te özvegy hiány
Lábad előtt hever az élet.
Lángra gyúlt szemedben a tűz
Hamu, zápor, múltbéli képek.

Lassú órák hömpölyögnek egyenest
Az út végtelen sötétbe rohanó,
Csillogó üres vágyak.
- Minden lángoló szerelem.

Itt szűnök én is szótlanul
Színültig a teremtés minden kéjével.
Át magamon, a gondolatom
Új életet képzel.

Formálom a vágyat, hátha
Ritka pillanatok tengere fakad
Egy érből, amit a szíved táplál
És elsöpör minden falt.

Romból, hogy teremtsen.
Épít, hogy védjen.
Egymagában - Ő a minden!
És Őt, én festem éppen.

2006.07.31
Lohn Dániel