Hiába, Ő csak Ő ...

na most az van, hogy van Ő, már sok sok éve. Aztán tudod, hogy van olyan patak amibe nem kívánsz többször bele lépni, mert már sokszor olyan friss volt a vize, hogy beledermedt az egész tested. Szóval Ő olyan, akit tudatosan akként kezelsz, amiként egy barátot - ugyan kedves, de szimplán egy barátot. És ez így könnyű és látszólag működik...

Aztán mikor találkoztok akkor történik valami, ami ezt kisüti az agyadból és csak az marad, ami a jelen. Egy olyan élmény, ami mással sosem történik meg.

...

No hiszen. Nem tudom. Megtörténik a csoda. Van átrohanás. De mégis, nem tudatosul, mégis a konvenciók győznek.

- Ez nem mehet így tovább. Két lehetőség van.

Vagy szembenézünk a jelenséggel, vagy soha többet nem találkozunk.

Áh, miért ilyen nehéz!