szerinted is

Képzeld ma új tantárgy kezdődött a suliban, az a neve, hogy digitális képfeldolgozás. És ilyet mondott, az előadó – mondhatnám bemutatkozott. Egy oldalról beszélt, ahol a tantárgyhoz van segédanyag és be kell jelentkezni. /(gdf/gdf2001) ennyit a bejelentkezésről/

A szerver elérhető, de nem ilyen szar Linuxos felületről, hanem stabil microsoftos eszközzel.

Ekkor, gondoltam érdemes lesz figyelni, mert biztos sok érdekes dolgot hallhatok még a szájából. És ahogy telt az előadás, kialakítottam egy véleményt róla. Lássuk...

Technokrata fasz, az embert folyton folyvást egy géphez hasonlítja és méri össze a korszerű gépekkel. Ezt hallani, hogy mindent fizikusan és racionálisan képez le, eléggé kiábrándító. Aztán volt más is, ami megütötte a fülemet. Kiemelte Budapest levegő szennyezettségét, míg a következő gondolatában felhozta a fasza Amerikát, ahol tök jó minőségű légi felvételeket készítettek. Na mármost ez lehetséges és technikai háttér miatt igaz is. De jegyezzük meg, hogy levegő szennyező vegyi anyag kibocsájtás terén Amerika világelső. Budapest hozzá képest virágerdő és nem a területi különbség miatt. Szóval fura az egész szitu, mert ennek ellenére valószínűnek tartom, hogy minden előadására be fogok menni. Hogy miért? Mert baromi jó dolgokat tanulunk és ez a téma kifejezetten érdekel. A szakmai hozzáértését az előadónak nem vitatom, mint grafikai technikában magas szinten jártas szakember, aki leszámítva, hogy mond hülyeségeket, érthetően gyakorlati példákkal jól illusztrálja az előadását. Szóval az éremnek látod mindig két oldala van...

Lesz ez még így se!

Na megnéztem végre! Érdekes film, Helen Hunt külön kedvenc, mert bájos. A karakterek kicsit olyanok, mint bármelyikünk ebben az életben. Nehéz egy csomó szituációban megfelelően viselkedni. És utólag meg teljesen fölösleges mindezen rágódni. Tényleg olykor milyen nehéz valami olyat mondani egy lánynak, amit komolyan gondolsz és őszintén úgy érzed, még ha tudod talán ő is pont arra vár. De ott van az a szorítás a szíveden és nem engedi kiömleni az érzés szavait. És teszed a dolgod, amit mindig szoktál. Zavarba jössz, rágyújtasz, iszol egy kortyot az italodból és újra nekifutsz annak, amiről tudod, hogy úgy sem mered megtenni. Végülis ez egy mámorító játék. Olykor belegondolok, hogy mennyi ember lehet, akinek valójában el sem mondtam, hogy mit érzek iránta. Ez egy olyan dolog, amiről azt gondolom, hogy ismerve magamat még lesz is ilyen. És talán nem véletlenül maradtak el örökre ezek a hangok. Az igazat megvallva nekem egy zseniálisan extrém provokátor kell, aki képes kihúzni belőlem a gondolatot. Végülis nem nagy munka, csak pont jókor kell pozitív visszajelzést adnia. Hát ha így belegondolok, bármelyikünk lehetne valamelyik ilyen típusú filmnek a főhőse. Az Élet útjai kifürkészhetetlenek.

Szeress, hogy szeretve légy mert szeretve lenni jó!

nem tudom hol lakom

Íme itt a leguljabb Quimby lemez! Meg kell, hogy mondjam érdemes volt várni, szeritem újjászületett (vagy újra megszületett) a Quimby csecsemő. Akárhogyis fordul a világ, ezt az érzést nem tudja semmi más megadni. Csak dőlj a kardodba és élvezd amint a mozdulatlan életre kel és a határtalan végén pirosra vált a lámpa.

Quimby - Kilégzés

(3200Ft)

Egyszerre két helyen?

Kecskemét mikulás buli a dühöngőben. Fellépés meg amit akartok... :D
És a pecsában buli meg minden... na ezt old meg bazzeg!!!

Gyere velem moziba...

Ponyvaregény - Quentin Tarantino 11 éve készült alkotása december 1-jén négy budapesti és egy vidéki moziban nyit, miközben a mozi-premierrel egy napon jelenik meg Magyarországon először a Ponyvaregény DVD-n. Na erre befizetek!

ponyva: főnév,
1; lenből, kenderből szőtt erős, durva vászon
2; olcsó eszközökkel, hatásra törekvő, selejtes értékű, durva papírra nyomott, prózai mű

halló, valaki van odaát

Na ezt sasold meg komám, nekem tuti tetszik! copycon

Képzeld kitakarítottam a szobámat és átrendeztem. Tök jó így... Meg végre rendesen van helyem szembeállni a kombóval és rendesen hallani miként is szól az amit játszom. Ez nem is árt, mert kezdek nagyon süket módon játszani és az nem jó. Meg hát fasza ez így, bárhonnan is nézem.

Fú, mit is mondhatnék... Átaludtam az első havazást. Voltam moziban, bár ez nem olyan klasszikus mozizás volt, mert csak a mi társaságunk volt a moziban. Hozzáteszem, hogy nem vagyok egy moziba járó alkat. Szóval talán idén először voltam moziban, ja nem - Nyuhuhuuval megnéztem a Kóristák című tök tuti filmet, de azt még akkor amikor egy szál pólóban flangáltunk a városban. Szóval most ilyen kulti féle moziban voltunk. (ebben benne van az érzelmi töltet a kulti képviselte kulturális világ iránt /hehe/) De minthogy én ilyen lázadó és kirekesztő vagyok, aki mindenre ugrik - elmegyek és úgy viselkedem, mint bárki más... Hát ezt add össze, te buta! hehehe /most jól kinevettelek/ Persze most kérdezed, hogy kinek és minek kommentezem a saját gondolataimat, csak magyarázatnak annyit, hogy mindig annak szól, aki éppen megihlette azt. Ja és a lényeg a film érdekes volt. Ez is olyan, ami valamit ad, de nem tudod konkrétan megmondani, hogy mi az. A lényeg, hogy benned van és tudat alatt képes vagy alkalmazni az érzést az életed egy kritikus pillanatában.

Jaj?

Jaj, most mi tévő legyek!
- Ez csak olyan pillanatnyi morál volt. Hajnalodik, most értem haza. Tudom kicsit nagyon fos vagyok. Még egy szende lélek, aki figyeli lelkem szenny rezdüléseit. Szegény! Bár tökre jó lenne, ha tudna segíteni. Biztos neki is, jó lenne. Úgy értem, ha tehetné, akkor biztos megtenné. Na mindegy. Szóval ez van, kevés vagyok valahogy a mérce kicsit fent van...
- De azér, amennyit így levettem kellemes természet és feltennék pár kérdést neki, mert olyan akinek érdekel, hogy mit válaszol. Érted, van aki tök semmilyen és van, akinek értékesek a válaszai. Talán ő ilyen. De ne érts félre, ez csak pár kérdés... Úgy bizony!

Nem mondom ki, de te is tudod...

Na képzeld, friss bennem az álom, úgyhogy belekezdek gyorsan. Egy nagy családi ház alsó szintjén vagyok vele egy hatalmas ágyban. Megy a tévé és valami gruvhauzos shomwűsor van a tévében. Az ex osztály társai - a "baráti" társasága az emeleten. Én örülök, hogy végre kettesnem lehetek vele, mert egész héten nem láttuk egymást.
- Készülődöm az estére...
Amikor felvázolom az ötletem, hogy milyen jó időtöltést találtam ki - jelen esetben a vele való foglalkozást - ő nem igazán reagál semmit. Fölpattan, kimegy a fürdőszobába és közben elhinti, hogy neki tök nagy kedve van felmenni és a többiekkel együtt nézni a műsort a tévében. Nekem hányingerem támad és tervbe veszem, hogy felöltözöm és hazarohanok. Tudom jól, hogy értelmetlen az ilyeneket megmagyarázni. Ő nem volt már szerelmes, a sorrend drasztikusan átalakult.
- Ekkor felébredtem...
Kár, hogy ezt nem láttam akkor és nem tudtam mit kell tennem. Most ezt már sajnálhatod, bár ugyanazt kell tenned, de sokkal nehezebb. A keserű érzés sokkal jobban átjárta tested azon a bizonytalan fél év alatt.
- Rajta, indulj már. Vedd a ruhád és gyerünk!

Felejtsd el!

Ja a legújabb szerzeményem, ami nagyon rosszul szól, de most kellően lusta vagyok, hogy nekiálljak újra felvenni.

Felejtsd el! (demo)

Mona Lisa mosolya

Álmodni jó, nem gondolod! Nem tudom, te hogy vagy vele, de én szeretek. Akkor van baj, ha nem megy. Most jól vagyok, mert sikerül. Egy kellemes film jó állapotba kerített. Kihevered haver! egy mondhatni idétlen film, ami gyakorlatilag semmiről sem szól. De arra tökéletes, hogy az alapvetően elcseszett hangulatomat, negálja. Így most kellemesen érzem magam és valószínű ez addig fog tartani, amíg rá nem jövök, hogy hiába az életem nem film és olyan történet sem lesz benne, mint amilyet az imént láttam. De hinni, bízni jó. Sőt nagyon jó! Szóval remélem a legjobbakat. Azt ha valóban létezik kollektív tudat, akkor annak a lánynak, aki elvarázsol majd egyszer, egy érzéki csókot küldök a nyakszirtjére ma éjjel, akkor mikor elalszik...

Ja és az új kedvenc Kirsten Dunst, neki is kívánok szép álmokat.

már nem vagy szűz

Na tegnap este tipikus fiús éjszakánk volt. Tök jó! Találkoztunk, iszogattunk, kidumáltuk a csajokat. És megint beigazolódott az, hogy mindenhol van ismerősöm. Még a zártkörű szülinapi partiban is, ahová sikeresen belógtunk. Bár a kutya nem nézte, hogy kik mennek be, de hangulatosabb, ha így fogalmazok.
Tegnap tök fasza nóta témák jutottak eszembe, lassan fel kéne venni őket...
- Ja és tök fura, mert egy árva pillanatig nem került szóba olyan téma, ami bármelyikünknek is sarkalatos lett volna és konfliktus helyzet érzését keltette volna. És miért van az, hogy más társaság meg tud produkálni olyan viselkedést, hogy tök rosszul érzem magam. Fos téma ez tudom, de azér' elgondolkodtató.
Hajnalban robogtam hazafelé, azt ki másra gondolhattam volna – ez olyan triviális – hát természetesen rá. Megfigyeltem nem írom le a nevét mostanában, de nem is akarom. Mert az már gáz lenne – nem mintha ez nem lenne az – na mindegy. Aztán olyan faszláma voltam, hogy belegondoltam abba, hogy képes lennék még kaparni, meg ilyen faszságok. Ez annyira szánalmas. Pedig hát nem ez az első, aminek eszembe kéne jutnia. Szóval nem semmi, hogy félnem kell, nehogy egy bohém éjszakán küldjek neki egy üzenetet, vagy ne adj Isten felhívjam. Kemény dolgok ezek.

Randiguru

Tudod ez a mai nap érdekesen alakult. Bementem sulibavégre és tök jó volt. Aztán az Örsön találkoztam Beával, ami igazán meglepő történet. Tegnap hazafelé sűrű köd ereszkedett a városra és tényleg nem lehetett az út egyik feléről a túlsó oldalra átlátni. És a buszomon robogtam hazafelé, amikor a másik irányba közlekedő busz megállójában láttam egy alakot, olyan dúsnak tetsző hajjal. Ahogy hazafelé jöttem eszembe jutott a Bea és ahogy az alakot megláttam, elkönyveltem, hogy biztos Ő volt az. De végül nem hívtam föl, hogy valóban úgy történt e. Aztán ma kiléptem a metróból és belebotlottam. És mondta, hogy látott tegnap egy buszon. Ekkor már biztos voltam benne, hogy ez az a nem „egyszerű történet” jelzővel illetett dolog, ami s hétköznapokban történhet. Kiderült, hogy tegnap pont neki is eszébe jutottam és meglepte, hogy látott. Milyen kicsi a világ. És milyen távol vagyunk mi emberek egymástól és valahogy mégis csak oly közel. Szóval egy pohár mellett el is beszélgettünk az elmúlt időszak történéseiről. Érdekes történet - szeretem, ha valami ennyire szürreális.

Nézd meg a randiguru-t, ha valami könnyed vígjátékra vágysz és igazán szórakoztatóra.

menj tovább

Újra itt. De ez egy csalóka fizikai állapot. Mert teljes értékű e az az emberi működés, ami vágyakozással telik. Teszed a dolgod, csinálod, amit kell. Ennyi. Az érzés ismét felerősödött bennem, hogy valami nagyon nem működik normálisan bennem. Hát ez is egy állapot. Mondjuk úgy egy kibaszott sikátor végére értem, ami nem oda vitt, ahova szerettem volna. Most keresem a repedéseket a falban, hátha átférek az egyiken. És mehetek még pár lépést előre, mert visszafordulni már nem lehet. Nem születhetek újra és az nem is lenne fer másokkal szemben. Ez az életed, hát old meg és ne pofázz. Játsszd tovább a szereped. Ízi rájder öcsém. Ja meg a vérapó mindig szomjas. És te csak légy résen...

I'm a fuckin' Looser!

fej vagy gyomor

Ja tényleg, erről is írok, mert megtehetem. Örömmel láttam a minap, hogy vannak akik nem kultiválják a lénymet. Végre tökéletesen el tudtam lazulni és úgy tűnik ez sok volt nektek. Üzenet, hogy fosok vagytok és inkább magatokkal, mint velem... :)

Ha egy este, amin tényleg jól érzed magad és annyira lerészegedsz, hogy gátlásaidtól megszabadulva reagálsz és cselekszel nem kritizál senki, leszámítva egy (két) faszlámát, akkor arra mondhatom, hogy rendben van. Ha egy vad idegen ember kapja az ingert és tök bejön neki, akkor mi kell még... Szerintem az sokat jelent, ha az embert a tágabb környezete - beleértve az idegeneket is - "jó fejnek" tartja. Pláne akkor, amikor levetkőzi tudatos viselkedését és csak lényből reagál. De ez gyakori, hogy a tágabb társoság legrondább lány tagjai, fikáznak, gondolom ezzel emelvén saját helyüket eben a világban.

egy sötét árny az éjszakában

Hajnalban indulsz haza. Kimerülten. Hosszú volt ez a nap és a tegnapit sem pihented még ki. Járod a várost, magányosan. Mint egy szerzet csavarogsz szabadon. És élvezed! Mert nem köt meg semmi. Végre csak magadra figyelhetsz. És ha valami bosszant, arról tényleg csak te tehetsz. Ez már tetszik...

a lányom és a hugom egyszerre

mesehajó tádádádádám... ja valami ilyesmi amin állok és sülyed a drágám. Szóval tegnap trafó lehet, hogy fel is töltődtem teljesen. milyen csökevényes rendszermodul kezeli az ismerkedés eseményét. akkor vagy jó fej, ha odamész és a parketten rámászol a csajra és a ott hejszínen maggyalázod. vagy finomabban szólva olyat teszel, ami nem igazan tartozik másokra... de hát ez kell. szerintem vicces az, hogy ha valaki tetszik, akkor oda mész és megfogod a fenekét esetleg megcsókolod. és ebből a lány tudja, hogy mi a pája. vicces kisstilű világ lett ez vagy mifene. én meg sem csókolnék egy olyan lányt, akivel nem beszélgettem valamennyit, meg hát már nem is vagyok balga tinédzser, aki gyüjtögeti, hogy minnél több lánnyal csókolózzon. mert mit jelent egy tartalom nélküli csók...

down and over me

A mai nap furcsa volt... Az idő jó volt, olyan hűvös, de mégsem vad hideg. Viszont a hangulatom olyan amilyen általában lenni szokott. El is gondolkoztam ezen, hogy mi lehet velem a baj.

Alapvetően van valami gond, mert bármi történik velem mindig érzem fölöttem az árnyékot és a keserűséget. Ma tovább gondoltam, mert rájöttem, hogy még a mai napig nincs olyan nap, hogy ne jutna eszembe. Basszus komolyan gondolkodom, hogy kiderítem mi van elbaszva az elmémben. Lehet egy kis elektrosokk rendbe tenne, vagy tudom is én. Olyannak élem meg az életem mint egy kusza álom. Amiben mindig nyúlsz valamiért, de ha el is éred, sosem érzed a nyugalmat, hogy megvan, vagy valami jóleső érzést.

Az is eszembe jutott, hogy hátha önmagam kényszerítem bele magamat ebbe a mókus kerékbe. Értem ez alatt, hogy olyan célokat, feladatokat, világot építek magam köré, amelyek nem kedveznek az énemnek. Nem tudom. Informatika, rokenrol zenekar és Élet. Ennyi amit fontosnak találok. De lehet, hogy mindez hiú ábránd. Egészen kiskorom óta az volt az álmom, hogy egy bandában zenéljek és a színpadon állva hatni tudjak a nézőkre és felszabadulttá tegyem őket. Erről mondjak le? Ugyanakkor ott van a másik véglet, ami egy kicsit nehezebb dolog. Az informatika, amiben szintén törekszem minél nagyobb tudásra szert tenni. És napról napra találkoznom kell azzal, hogy nagyon keveset tudok és ez borzasztó. Na és végül az élet. Alapvetően mi kell hogy érvényesülni tudjak mások és magam szemében a zenei és az informatikai életben? Ez az a kérdés, ami nagyon elgondolkodtató. Tehetség - ez mindenképpen evidens válasz. Ahogy elnézem magamat a felfogásom eléggé körülményes és abszolúte nem a legpraktikusabb módon működik a megoldásokat tekintve. Szóval ez eléggé sajátságos. De bízom benne, hogy életre kel az amit felcsipegettem és akkor önmagát működteti majd a rendszer. Elindul valami bűvös motor, amit a köz nyelv úgy hív ... logika.

Na a zene még kritikusabb ilyen szempontból, mert nagyon szűkösek a lehetőségeim és ha valami feltörne, az el is csendesedik, vagy nem kap teret, hogy felszínre törjön. De erre azt mondom, hogy álmodni jó, de ez nem a valóság. Ha igazan van mit keresned, akkor miért nem dacolsz a körülményekkel. Miért nem írsz egy magad, több ember helyett zenét? Miért nem találod ki, azt amit több ember kitalál, hogy teljes legyen valami. Volt, aki képes volt rá... És ekkor akaratlanul is rájövök, hogy csak álmodom, az életem. Tele vagyok ötletekkel, de bent reked katalizátor híján. Nem tudok írni egészet, csak rám eső részt. És attól tartok, az én lehetőségeimhez képest ez kevés. Szóval harc harc harc harc harc harc harc harc harc harc harc harc harc ...