2005/08/18

sziget 2005 - szombat...

Gondoltam 2:00 lesz a jó időpont, ha már Robi jóvoltaból van szállásom a szigeten. Ezúton is köszönöm neki. Meglepetésemre sor volt, de bejutottam.
A szombat egy egyszerű képletbe írható fel - miszerint: szombat = Sentenced. És ez teljesült is... Voltak kihívások azon a napon, de minden jó, ha jó a vége, mint mondani szokták. Nem is írok hosszan a divat csapta piros konverzes tornacipős pank-discó koncertjéről, meg a többiről sem, mert felesleges és Ők nem tehetnek róla... A Sentenced kibaszott jól szólt és nagyonm nagy bulit csapott. Több dolog is megfogott...
Elöl álltam és jól szórakosztam és szerencsére volt kit átöleljek a No One There című nóta közben. Na amit sohasem szeretnék elfelejteni - azt írom le. Az énekes Ville Laihiala olyan szinten élt együtt a zenével, hogy ritka ezt a szimpadon látni. A banda nem szombatdélutáni sétágatós kézenfogva fagylaltozós nótákat játszik, mind zeneileg, mind pedig szövegileg sem. A dalok világa és az érzések teljesen kiűltek az énekes arcéra és nagyon meggyőző volt. Volt, hogy ütötte a fejét, tépte a haját és teljesen átélte a dalokban hordozott tartalom fájdalmas mivoltát. Ez nagyon megragadott. A banda nem volt felszerelve a külsőségeknek hódoló kellékekkel. Alig csápoltak, pedig láthatóan élveszték a koncertet. Nagy siker volt, a közönség hálás volt és az énekes láthatóan szerette ezért a közönséget - ergó jól érezte magát. Itta az ászokat és közben volt, hogy rá is gyújtott. A szimpadra még egy üveg votkát is kihozott, nem bontotta meg, feltehető a koncert végére tartogatta. Szóval fassszaa volt! És hálás vagyok amiért láthattam őket a színpadon. Azóta is transzban vagyok vagy mi... hehe szóval most eléggé jó!

sziget 2005 - Illés

Meg kell hagyni rendhagyóra sikeredett az idei év szigetügyileg. Névmapomra kaptam két jegyet, egyet Illésre, a másikat szombarta. Örültem is neki... Jól mulattam egy nagyot. Na a nulladik nap ellentmondásos volt. Eléggé érdekes volt a korosztályok találkozásán részt venni. Egy lazulos este rendhagyó hangulattal. Mindenki "start" hangulatban volt. A koncerten új ingerek sokaságával találkoztam. Pl. megtudtam, hogy ha előre akarok menni egy koncerten, akkor elöbb kell odamenni a szinpad elé pár órával és kivárni a soromat. Tanulságos volt! Egyébként rengetegen voltak, a koncert jó volt. És, hogy mindezt pont egy fiatalabb srác vágta a fejemhez - na erről megvan a véleményem, de kárpótolt a szüleim korosztájának szemében csillogó fény látványa. Egy tiszta érzés fogott el, amikor körbenéztem és a konnyrohamoktól csillogó tekinteteket láttam a szimpadra szegezve. Ettől eléggé fura hangulatom lett. Jól éreztem magam, de leginkább felszabadultam. Ahogyan Ők is a hosszú idő után. Kiabáltam meg minden. Agy párral jót dumcsiztam, elég szosszú időn át. Állitolag nagyon vehemens voltam és rémiszően nem olyan, mint szoktam lenni. Eléggé be voltam baszodva, ezt el kell ismerni, de amit meséltek, az kisértetiesen hasonlított az RSC-s bulik hangulatához. Rá kell jönnöm, hogy az a szinvonal, ahogy ott bulizunk a "civil" életbe nem való. Mindenesetre érdekes, hogy mennyire másként jönnek le a dolgok, ha mint egy focicsapat tagja fejezed ki magad (nem józanúl), vagy mint egy szimplán bulizó ember. Ha mondok valami éleset szokványos hangnemben, az még működőképes, de ha "olyan" stílisban teszem azt, akkor az már felettébb negatívam minősít engem is. Hehehe na ez a baromi fura. Az érzés, a gondolt bennem ugyanaz... Csak épp az egyik szituban mondjuk úgy, hogy konzervatív vagyok, a másik szituban pedig hungarista és azér a kettő nagyon nem mindegy. Na ez az amit így utólag én nem fogok megfelyteni...

szünet

Rég nem írtam. Nem volt olyan, amit annyira lejegyeztem volna. Viszont a napokban annyi minden történt, hogy nem tudom és nem is akarom megemlítés nélkül hagyni.