2009/08/13

az úton

A megérkezés mindig tartogat valamit. Most egy üres szobát - mert mindenét elvitte. De azért egy fogkefe, meg a vizes palack még itt maradt, hogy éreztesse - veszítettem. Ez egy pengeélen való tánc és a döntéseknek súlya van. Van, hogy a szeretet nem elég...
Itt fekszik egy állat, az övé - a kedvence. Itt maradt nekem Ő is - békésen alszik.
Persze minden megy a maga útján, ahogyan eddig is ment.
Az is nehéz, hogy ezután nem én vagyok felelős érte. Persze ez nagyon rossz megfogalmazás.
Meg, hogy talán olyan sebet ejtettem, ami nagyon nehezen gyógyul. Persze mindenki ezt mondja.

Tisztelem azt aki vagy, ahogy küzdesz és önálló vagy - miközben megfelelsz otthon is.
Intelligens lány vagy. Talán a környezet az, ami elnyomja az érdeklődésedet.
Kérlek ne haragudj rám!

Nincsenek megjegyzések: