Meg kell hagyni rendhagyóra sikeredett az idei év szigetügyileg. Névmapomra kaptam két jegyet, egyet Illésre, a másikat szombarta. Örültem is neki... Jól mulattam egy nagyot. Na a nulladik nap ellentmondásos volt. Eléggé érdekes volt a korosztályok találkozásán részt venni. Egy lazulos este rendhagyó hangulattal. Mindenki "start" hangulatban volt. A koncerten új ingerek sokaságával találkoztam. Pl. megtudtam, hogy ha előre akarok menni egy koncerten, akkor elöbb kell odamenni a szinpad elé pár órával és kivárni a soromat. Tanulságos volt! Egyébként rengetegen voltak, a koncert jó volt. És, hogy mindezt pont egy fiatalabb srác vágta a fejemhez - na erről megvan a véleményem, de kárpótolt a szüleim korosztájának szemében csillogó fény látványa. Egy tiszta érzés fogott el, amikor körbenéztem és a konnyrohamoktól csillogó tekinteteket láttam a szimpadra szegezve. Ettől eléggé fura hangulatom lett. Jól éreztem magam, de leginkább felszabadultam. Ahogyan Ők is a hosszú idő után. Kiabáltam meg minden. Agy párral jót dumcsiztam, elég szosszú időn át. Állitolag nagyon vehemens voltam és rémiszően nem olyan, mint szoktam lenni. Eléggé be voltam baszodva, ezt el kell ismerni, de amit meséltek, az kisértetiesen hasonlított az RSC-s bulik hangulatához. Rá kell jönnöm, hogy az a szinvonal, ahogy ott bulizunk a "civil" életbe nem való. Mindenesetre érdekes, hogy mennyire másként jönnek le a dolgok, ha mint egy focicsapat tagja fejezed ki magad (nem józanúl), vagy mint egy szimplán bulizó ember. Ha mondok valami éleset szokványos hangnemben, az még működőképes, de ha "olyan" stílisban teszem azt, akkor az már felettébb negatívam minősít engem is. Hehehe na ez a baromi fura. Az érzés, a gondolt bennem ugyanaz... Csak épp az egyik szituban mondjuk úgy, hogy konzervatív vagyok, a másik szituban pedig hungarista és azér a kettő nagyon nem mindegy. Na ez az amit így utólag én nem fogok megfelyteni...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése