Le kell lépni innen, mert ez megöl. Nem tudom, hogy mi romlott el, de abban biztos vagyok, hogy nincs igazság. Az élni és élni hagyni még csak szikrájában sem teljesül. Értem ahogy gyengül a testem és betegszik el a testem, lelkem egyaránt. A lelkem tudatosan tudom ápolni, ill. tudom a faszt, de felismeréseket és elhatározásokat tehetek, hogy mi az amit vinni szeretnék és mi az amit nem. Aztán, hogy mi lesz belőlem majd meglátjuk. De a stressz, a nyugalmi állapotban szétrobbansz a feszültségtől érzése maga alá gyötör és hiába minden. Csak túl akarod élni. Talán túl sokat küzdöttem és belefáradtam. És már az egymás mellett elmenés sem működik. Kezdem úgy érezni, hogy lassan eljut oda ez az átok, hogy vagy Ő vagy mi - Valaki bele fog halni. Csak ne az legyen, az az egyetlen ember, aki hordozza a titkot, mert akkor ez még szörnyűbb lesz mint eddig valaha. És mindent megváltoztat. Nem lesz elég kiszállni. De ha egyvalamiért, akkor ezért a mindenekhez is fordulnék, hogy adjon erőt!
Álszent világban élünk. Szeretnék újra hinni. Szeretném újra azt érezni, hogy valami értékes. Szeretnék újra szretetet. Karácsonyt! Szeretnék gyerket, aki talán megmenti az elkáthozott lelkem és felismerteti velem, azt amit már rég elvesztettem. Nekem ez az álmom!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése