Ma mikor az Örsre értem megállt mellettem az idő. A metron így leperegtek az elmúlt fél év eseményei. És olyan hatalmasat éreztem, mintha valami összeállt volna egy kerek egésszé. Olyan átrohanós és azon kapod magad, hogy képben vagy. Na szóval előjöttek a közelmúlt gyalázatos képei és ez lett a vége. Annyi baj legyen! Mosolyogj te barom. Aztán most este volt egy kedves baromság a tévében, hát a végére mindenki boldog lett és mindenki párra lelt. Hát eszembe is jutott a sztárom a párom. Meg az a szám belőle a When You Say Nothing At All. Lehet minden tök jó úgy is, hogy közben nem az - csak nézőpont kérdése. Most Jimbó varázshangja száll a testembe - Free fall flow, river flow - és vele ellazulok én is. Hehe és végetért a lemez, hát de megtaláltam, hogy mi kell most Zorán: Eső előtt eső után. Ez a lemez azt hiszem végigforoghat. Szóval egymagamban és nem egyedül. Tele vagyok mindenféle gondolattal, ötlettel, tettvággyal. Azt hiszem ez lehet az Élet. A többi az csak dísz, ami körülveszi az embert. Ma is kitaláltam egy dallamot, ami eléggé mélyről jövő és örömet okozó volt. Ezeket kéne megcsípni, hogy ne surranjanak ki a kezem, a fejem, a szívemből.
De ha másképp szeretnéd, ha másképp szeretnéd, hát másképp szeretnélek én.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése