mennyi a vége

Tegnap hosszú idő után ismét lehetőségem nyílt elmenni egy Nulladik Változat koncertre. Jó volt nosztalgiázni egy kicsit. A hangulat nem sokat változott, ja és az új lemez pár nóta után esélyes arra, hogy a decemberi Benczuros koncerten megvásárlásra kerül. Íme egy nóta, hogy ne maradjon szellemi táplálék nélkül a blogom, vagy mifeném.

Fáradt utcákon

A fáradt utcákon járva
A színek és az árnyékok játszanak nekünk.
Gyere velem a kapuk mögé! (a kapuk mögé)
Beszélni akarok neked,
Beszélni akarok neked,
Mert szeretlek.

Egy halvány mosoly az ég alatt,
Remegéseinkben vártuk a tavaszt.
Aztán elmegy a nyár is,
De te eljöttél,
Gyere velem a kapuk mögé! (a kapuk mögé)

Olyan vagyok én is, mint te,
Olyan magára hagyott.
Az éjszakák sötétek,
Ragyogjunk, mint a csillagok!
Egy pillanatban még háttal állok,
De fordulok én is feléd.
Minden világnak csak egy vége van,
De ez még csak a kezdet,
Ami épp most véget ér.

A fáradt utcákon járva
A színek és az árnyékok játszanak nekünk.
Ugye eljössz velem a kapuk mögé! (a kapuk mögé)
Beszélni akarok neked,
Beszélni akarok neked,
Mert

Olyan vagyok én is, mint te,
Olyan magára hagyott.
Az éjszakák sötétek,
Ragyogjunk, mint a csillagok!
Egy pillanatban még háttal állok,
De fordulok én is feléd.
Minden világnak csak egy vége van,
De ez még csak a kezdet,
Ami épp most véget ér.

Véget ér a kezdet (3)
Véget ér a kezdet, a kezdet a kezdet.

Nulladik Változat