2005/12/09

John Lennon emlékére

Tegnap este láttam egy felzaklató filmet, azelőtt meg egy másikat. Vegyük sorra őket!
Édes november /Sweet November/ Nem tudom pontosan hányszor csordultak ki könnyeim. De ahogy így visszaemlékszem a filmre, most sem kizárt, mármint a könny. Annyira intenzív volt a hatás, hogy a film befejeztével csak ültem, bámultam ki a fejemből és nem gondoltam semmire. (remélem nem kell elárulnom, hogy mikor éreztem hasonlót) Öngyilkos szüzek /The Virgin Suicides/ Nem könnyű film ez sem. Viszont hálát adtam az égnek, hogy én még élek. Sosem gondoltam volna, hogy rájövök milyen nagy hiba lett volna, ha akkoriban én is megteszem. Valamit ér ez a film, bár azt nem tudom, hogy ha akkor láttam volna... ugyanezt a hatást keltette volna e bennem - de nem kizárt.
Na a két film tökéletesen megvan egymás mellett, mert a stáblista végén azt érzed jelentős erősséggel, hogy Élek és ez a legjobb, amit tehetek. Fontossá válnak a részletek, az apróságok, amik méretük miatt teljesen jelentéktelennek tűnnek. Pedig hát azt tudjuk, hogy a méret a lényeg.

2005. december 8. - 25 éve halt meg John Lennon

Imagine

Imagine there's no heaven,
It's easy if you try,
No hell below us,
Above us only sky,
Imagine all the people
living for today...

Imagine there's no countries,
It isnt hard to do,
Nothing to kill or die for,
No religion too,
Imagine all the people
living life in peace...

Imagine no possesions,
I wonder if you can,
No need for greed or hunger,
A brotherhood of man,
Imagine all the people
Sharing all the world...

You may say Im a dreamer,
but Im not the only one,
I hope some day you'll join us,
And the world will live as one.
- köszönjük neked -

Nincsenek megjegyzések: