2006/01/11

basszus

Valamelyik tévéműsorban nyilatkozta valami szakember, hogy autópályát építeni és felújítani meleg időben hatásos. Ezzel, a fizikát sem ismerve egyet lehet érteni. De az az érdekes, hogy ha az Örs vezér terénél felszállsz a 31-es buszra, akkor a felüljáró után azt tapasztalod, hogy minden buszmegállót felbontottak. Te ezt érted?
A minap beszélgettem egy kedves lánnyal, aki hangsúlyozta, hogy milyen jó, hogy a mi életünkben nincsenek háborúk – legalábbis, mi nem vagyunk résztvevői. Azt ezen elgondolkodtam, hogy annyi minden változott az évek során, hogy észre sem vesszük, hogy a fronton vagyunk. A múlthét pénteki napon jöttem rá, hogy az az ember, aki odafagyott a padhoz az éjszaka igenis harcol. Harcot vív az életéért, pont úgy, mint ahogyan azt egykoron tették. Az ellenség viszont döbbenetes és hihetetlen. Eljutottunk oda, hogy a nyomorral kell harcolnia a Föld lakosságának nem csekély hányadának. Talán ez rosszabb, mint az a régi „háború” volt. Annak lehetett tudni, hogy egyszer vége lesz.
Szerinted miért van az, hogy a köztisztviselők kapnak ingyen bérletet, míg a tanárok és közalkalmazottak teljes áron veszik?
Őrület, pedig az előbbi kasztnak magasabban sávon mozog a fizetése. Hát szerintem egy egészséges társadalomra törekvő irányító hatalom nem sajnálja le ennyire az oktatást. Igenis ahhoz, hogy a nép legyen problémamentesebb, előtérbe kell hozni az oktatást, na ez eddig meg is van. Csak éppen azt a nem csekély tényezőt felejtik ki, hogy egy igen jelentős réteg közreműködik ebben a folyamatban. Ja és van itt minden, ami egy „jó” demokráciában kellhet, szakszervezet és társai. Ez a vicc, hogy semmi hatásfoka nincs ezeknek a valójában kulcsfontosságú szerepet betöltő szervezeteknek. Ott van Franciaország én nem szeretem őket, de kalapot emelek a előttük. Vannak polgári körök is, amik persze valamire csak jók, de kérdem, amíg az egészségügy és az oktatás nincs a nép – hangsúlyozom, a nép – által rendbe téve hasztalan csatározás. Mert az a felső kaszt nem fog tenni semmit, amit ezt az elmúlt években láthattuk. Nincs semmilyen csatorna, ami összekötné a frontvonalban harcolókat az irányító hatalommal. Így látom és szomórú vagyok, mert csalódás ez az ország.

Nincsenek megjegyzések: