vicces kis helyzet

Már rég aludnom kéne. Ma vizsga Közgazdaságtan alapismeretek tárgyból. Csak erő kell és minden menni fog. Most néztem meg a Hair-t, gondoltam találok választ a kérdéseimre. Jó hogy láttam, így nem kell szégyenkeznem a 'kis szőrös' elött! /hehe/ Ez a napló azér' fassza, mer' olyan dolgokat is kimondok, amiket máskülönben még magamban sem tennék és így érdekes dolgokra vezetem rá magam. Felmerült egy újjabb indok, aki azt hivatott alátámasztani, hogy szart se, ér az életem. Semmit sem értem el, amit szerettem volna. Amit kaptam, holmi alamizsna volt. Amire igazán vágytam és meglett az nem azért lett meg mert én azt akartam, hogy meglegyen. Nem én tettem érte. Vegyük Nikit. Ha nem akarta volna, hogy intimebb szálak kössenek minket egymáshoz, lehetett volna köztünk valami? Nem! Tehát közöm sem volt az egészhez. Ergo ha lesz valaha is társam, az nem azért lesz mert én megszerzem ill. magam mellé csábítóm, hanem azért mer' ő akar engem és kiveti hálóját és nem ereszt. Persze nem is fogom akarni, de el lesz baszva az életem. Persze jó volt Nikivel, de az elött együtt voltunk mielött szerelmesek lettünk volna. Ebből jön a kérdés, hogy egyáltalán valaha szerelmesek voltunk e? Vagy összenőttünk, mint szél a porral és így tengődtünk harmoniában. Ezt már sohasem fogom megtudni... Van a fassza csöves kombom, nagyon szeretem. Küldöm a blues-t! Egy fél év diákhitel és meg tudtam venni. Erről beszélek, ez kibaszottul romantikus! Ezér nem lesz az életemről film, mégha véletlen hatalmas zenésszé válok, akkor sem. Mert ki hallot már ilyen elfuserált történetet, hogy a srác a gyerekkori álmát állami hitelből valosítja meg. Nem tudom, nekem bűzlik ez. Ja, meg ma bele gondoltam, hogy ha véletlen bekerülnék a megasztárba apám úgy pocskondiázna, hogy menten felkötném magam. Pláne, amikor össze kell költözni. Biztos a fejemhez vágná, hogy költözz oda, meg hogy haza se' gyere, meg a többi szokásos gondolat. Légy kiegyensúlyozott és vidám Dani. Ha teszem azt szombatonként egy klubban játszanék akkor is minden szombat délután menne a frusztrálás - hová mész, mikor jössz, jó lenne ha vissza vennél, szart nem nevelek megmondtam... meg társai. Erről könyvet kéne írni, Hogyan tegyük tönkre a gyermekünk egóját címmel. /hehe/ Ezen csak nevetni lehet!
Biztos ezzel nem csak én vagyok így, de kurvára nincs kedvem mindig a 'fogadd el amit kapsz' életet élni. Had legyen egyszer oylan, hogy ami kell azt megszerzem. Mindenki erről beszél. Közben ez egy humbuk, nagy átbaszás az egész, csupán illuzió. Erről szól ez a belső harc, arról a mérhetetlen elégedettlenségről, ami dúl bennem. Persze vannak jó dolgok is, ezt nem vitatom. Na figy, Te aki mindent látsz /persze és ezt meg olvasod/ segíts megtalálni a megoldást a ezekre a dolgokra és küldj egy levelet a darge@tvn.hu címre. Sosem lehet tudni...
Tökéletes eset amiben vagyok éppen. Itt van a lány és minthogy tökéletes lenne, ha elcsábítanám, biztos vagyok benne, hogy nem fogom. Mert én akarom és nem omlik az ölembe. Na mindegy, lefekszem aludni, ezen kár gondolkozni. Ahogy egy kedves barátnőm mondta volt.

Biztos lesz majd valahogy,
mert úgy még nem volt,
hogy ne lett volna sehogy sem.

Csak az erő kell, hogy nyomassam tovább a dolgokat. Mert, ha elfogy akkor beválik a kis szőrös jóslata... Egyszer azt mondta, hogy Dani nem szeretnék ott lenni, de tudom, hogy ott leszek és egy szál piros rózsát fogok dobni a koporsódra. Ez azér' megnyugtató, nem? Abban biztos lehetek, hogy egy ember eljön! /hehe/ Mert megérdemlem...
Na jó éjt, és erőreljes ébredést. Akkor nem lehet semmi baj! Álgyő!

"Csak az okos embereknek kell aggódniuk,
az Úr gondoskodik a tudatlanokról."

/Hair/