Na itthon vagyok! Átdumáltam az éjszakát pár cimbivel. Nagyon sok emberről a környezetemből megtudtam igazán új incormációkat. Ez hasznos volt, mert így nem becsülök annyira néhány embert, mint szerettem volna. De aki nem érdemli meg, azt pazarálás kegyben részesíteni. Aztán hazafelé Rudi bácsi söprögeti a járdát. Köszöntem neki, vissza is köszönt. - Te hova ilyen kora reggel? Feleltem neki, hát haza. - Jaj én is voltam fiatal ám, azt tudom, hogy éjjel milyen gyorsan röpülnek a percek. Na igen! Kivételes ember a mi Rudi bácsink. És a felesége sem különb. Koruk ellenére mindkettő teszi a dolgát és élvezik az életet - vidámak és gyönyörüek. Szépek és boldogok! Ja és eszembe jutott az is, hogy a mama mindig a szerencsekereket nézte délutánonként és ez tök kellemes időtöltés volt számára. Isten nyugosztalja! Hiányzol! Drága mama!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése