szia

Na elkezdtem írni egy postot az előbb és kifagyott a gépem, de jó hogy frissítettem. Ezert most ékezet nélkül postolok, mert kicsit felbasz h egy fasza stabil rendszert lebasztam, egy stabilnak ígértre. Pedig nem hibáztam... legalábbis úgy csináltam mindent, hogy kell. Na szóval a lényeg h egy évesek lettünk a naplóval, ezt akartam leírni nagy ünnepélyes körítéssel. Ehelyett dühösen írom le. /nem érdekel mar semmilyen kényszer, csak had rúgjak be végre elégszer, én másnapos akarok lenni/ hat ja, én meg nem akarok most inni.

Gödörben jártam és Tibi, Bence, Zoli játszott, mintha konyhában lettek volna. Azért volt jó, mert …hát ezt hülyeség lenne kivesézni, gyere el, ha képes vagy hallani a zenét és akkor megtudod miért volt jó.

Nem csak az lehet fasza ami ordít

ez a mottó! Ja és

„amit elrontunk az koncepció”.

Közkívánatra lesz vers is meg minden ami szemnek szájnak ingere. Na jó az nem... de sok minden lesz. Na ennyi lett volna az eredeti post. Jaj most jutott eszembe hogy be kell gépelni... na várjál...

...na menjünk sorba...

Együtt

a kockák a padlón hevernek
a szék az asztalnál rendben betolva
a szoba félhomályában
nem mozdul semmi levegő
nyikorogva megnyílik az ajtó
a kisgyerek rohan elől
utána gondos anyja -
ki néz utána féltőn
a kocka várként őrzi a padlót
a székeken a család üli kőrbe az asztalt
a szoba megtelik élettel
a család otthon van

2006.05.03
Lohn Dániel

az alabbi is akkortályt íródott... szabadon, olyannyira hogy címe sincs

Az erdőt magam mögött hagyva egy tisztasra érve latom, hogy minden csupa fény. Az égi vad nyoma még friss. Idáig követtem, már nem lehet nagyon messze. Megindulok át mindenen, se élet se halál nem állhat utamba - megvan merre menjek. Minden perc ujj élet, mit az út adhat a tettre idő. Nincs szálka és nincs könny. Elhomályosítanak a borús fellegek. Látod, odakint tűz a nap. Így minden, ami kell a tied lehet.

Lohn Dániel

a nem ritka érzés, csak most nem annyira kellemetlen mert jo zene szol

Bluesban érzem magam

egy súlyos éjszaka
mélyen betakarózva
sötét szobában
egy dallamot dúdolok

távol van meg a reggel
kívánom – bárcsak itt lenne
de pihennem kell (mégis)
a másnap feladattal var

a nappalok unalmasak
az éjjelek fárasztóak
de aludnom kell (mégis)
mert tudom muszáj
(...still got the blues for you...)

2006.05.08.
Lohn Dániel

Ja tcs koncerten jártam a minap. Remek buli, az NM riporternője jól megnevettetett másnap a bugyuta írásával. Szegénykém nem ott járt. Na láttam egy kis srácot aki egy sio meggyel a kezében talpig feketébe felöltözve közelítette meg a koncert helyszínt, jó volt látni, hogy van ifjabb nemzedék. Persze az én kezemben sör volt. De hat jó az hogy tankcsapda koncertre azért mennek szörpöt ivó ifjak. Ja hát Laci megköszönte a melltartós lányoknak a csinosságukat, hat ja a szigeten ezt az ember természetesnek veszi, de a kis stadion magjában... hat oda se néztem. Lol /amint látod a utólag kitettem az ékezeteket/ Még az nagyon megfogott, hogy mennyire lokálpatriótaként léptek fel itt a fővárosban. Itt van három srác vidékről – Debrecenből... Szóval ez nem semmi. Mitől vidék egy város és mitől vidéki az ember?! Szóval fasza brigád ez csak így tovább!